A szervezet közleménye szerint a településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangyok, a barna ásóbékák, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is végleg csapdába kerülhetnek a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve.

Gyorsan és egyszerűen segíthetünk, ha az állatokat akár puszta kézzel kiemeljük a vízóraaknákból, pincékből, majd a kertben elengedjük, illetve ezeket a „békacsapdákat” márciustól-szeptemberig havonta ellenőrizzük. Ha még ennél is többet szeretnénk tenni, a kertben kialakíthatunk peterakóhelyet, békagarázsokat, nappali békamenedékeket.

Az állatok pusztulása jelentős probléma, de a bajt tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak, de még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is vízre van szükségük a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.

Az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe is. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont - hangsúlyozták a közleményben.

Aki nem biztos abban, milyen békafajjal találkozott, használhatja az MME ingyenesen letölthető kétéltű- és hüllőhatározó okostelefonos applikációját.