A korlátozások megszűnése nem ad okot a telepi járványvédelem lazítására. A madárinfluenza vírusa vadmadarakban továbbra is jelen lehet, az őszi vonulással pedig ismét emelkedhet a baromfiállományok fertőződésének kockázata. A következő járványhullámot a telepek kapujánál kell megállítani.
A Nébih július 24-én frissített térképe szerint Magyarországon nincs madárinfluenza miatt korlátozás alatt álló település. Ez azt jelenti, hogy a korábbi kitörésekhez kapcsolódó védő- és megfigyelési körzeteket felszámolták. A kórokozó újbóli megjelenésének veszélye azonban nem múlt el.
A vírus vadmadarakkal, fertőzött ürülékkel és váladékkal, valamint szennyezett takarmánnyal, ivóvízzel vagy alommal kerülhet be a gazdaságba. Járművek, eszközök, ruhák és lábbelik szintén közvetíthetik a fertőzést. A védekezés gyenge pontja ezért gyakran nem az istállóban, hanem a telep bejáratánál található.
Közeleg a kockázatosabb időszak
Az Állategészségügyi Világszervezet tapasztalatai szerint a magas patogenitású madárinfluenza kitöréseinek száma rendszerint szeptemberben a legalacsonyabb, októbertől azonban emelkedni kezd. Ebben a madárvonulás mellett az alacsonyabb hőmérséklet és a vírus hosszabb környezeti túlélése is szerepet játszhat.
A mostani csendesebb időszakot ezért felkészülésre kell használni. A telepi szabályok hiányosságait akkor érdemes feltárni, amikor még nincs közvetlen járványügyi nyomás.
A zárt tartás csak akkor jelent védelmet, ha a vadmadarak sem az állománnyal, sem annak takarmányával és ivóvizével nem érintkezhetnek. Az épületek nyílásait biztosítani kell, a takarmányt és az almot pedig fedett, zárt helyen szükséges tárolni. A kifutók, itatók és rakodóterek kialakítását ugyancsak ebből a szempontból kell ellenőrizni.
A belépési rend az első védelmi vonal
Minden belépő ember és jármű fertőzési kockázatot jelenthet. A dolgozók, állatorvosok, szervizesek, rakodók és takarmányszállítók mozgását ezért előre meghatározott útvonalon kell szervezni.
A fekete-fehér öltöző, a telepi ruha és lábbeli, valamint a kéz- és lábfertőtlenítés csak következetes használat mellett működik. A tiszta és szennyezett oldal nem keresztezheti egymást, a fertőtlenítőszert pedig megfelelő koncentrációban és rendszeresen cserélve kell alkalmazni.
A belépők és járművek nyilvántartása egy esetleges fertőzésnél gyorsítja a kontaktok felderítését. Fontos tudni, hogy egy szállítóeszköz korábban milyen telepen járt, megtörtént-e a tisztítása és fertőtlenítése, illetve mikor léphet be biztonságosan a gazdaságba.
A névleges karantén nem véd
Az újonnan érkező állatok elkülönítése a járványvédelem egyik alapja. A karanténnak térben és működésében is el kell válnia a termelőállománytól. Ha ugyanaz a dolgozó, eszköz vagy közlekedési út köti össze a két részt, az elkülönítés nem tölti be a feladatát.
A keceli Baromfi Járványvédelmi Konferencián ismertetett tapasztalatok szerint még mindig előfordul a karantén hiánya, a nem megfelelő takarítás, az épületek elégtelen zártsága és az állati melléktermékek szabálytalan kezelése. Gyenge pont lehet a dolgozók telepi mozgása, a kártevők elleni védekezés és az állatorvosi ellenőrzés is.
A 2020 és 2025 között legalább három alkalommal érintett telepeknél 2026. augusztus 20-ig 81 újraindítási lehetőséget vizsgáltak. A konferencián közölt adatok szerint 45 telep teljesen, további 19 csak feltételekkel felelt meg az újraindítás követelményeinek.
A napi gyakorlaton múlik a védelem
A járványvédelmi terv csak akkor ér valamit, ha előírásai a napi munkában is megjelennek. Rendszeresen ellenőrizni kell a fertőtlenítőpontokat, a takarmány- és alomtárolást, a hullakezelést, a kártevőirtást és a dolgozók mozgását. A feltárt hibához felelőst és javítási határidőt kell rendelni.
A takarmányfogyasztás hirtelen csökkenése, a bágyadtság, a légzőszervi tünetek, a tojástermelés visszaesése vagy a szokatlan elhullás fertőzésre utalhat. Ilyenkor a gyors állatorvosi vizsgálat és bejelentés az érintett telep mellett a környező gazdaságokat is védi.
Egy kitörés következménye nem áll meg az állomány felszámolásánál. Leállhat a termelés, korlátozhatják az állatok és termékek mozgatását, az exportpiacok pedig a hazai zárlatoknál hosszabb ideig is zárva maradhatnak.
A járványmentes időszak tehát nem pihenő, hanem felkészülési lehetőség. Ősszel azok a telepek lesznek kisebb kockázatban, ahol a biológiai biztonság nem időszakos kampány, hanem következetesen ellenőrzött napi gyakorlat.


























