Az idei magyar almatermés 130-140 ezer tonnára eshet, miközben az ipari és az étkezési alma szezonnyitó felvásárlási ára is alacsonyabb a tavalyinál. A rendkívüli terméskiesést tehát egyelőre nem ellensúlyozza magasabb ár, ami komoly jövedelemkiesést okozhat az ültetvényekben.

A FruitVeB augusztus végi becslése szerint az idei mennyiség az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb almatermése lehet. A várható 130-140 ezer tonnából 50-60 ezer tonna kerülhet az étkezési piacra, 70-80 ezer tonna pedig ipari feldolgozásra.

Tavaly mintegy 170 ezer tonna alma termett Magyarországon, de már ez is történelmi mélypontnak számított. Kedvező évjáratban a jelenlegi hazai termőkapacitás még 400-500 ezer tonnás termést tenne lehetővé. Ehhez képest az idei kiesés megközelítheti a 70 százalékot.

Fagy, aszály, hőség

A veszteség meghatározó részét az áprilisi és májusi fagyok okozták. A megmaradt termést a tavasz óta tartó csapadékhiány, valamint a nyári hő- és sugárzási stressz gyengítette tovább.

A szélsőséges időjárás nemcsak a mennyiséget csökkentette. Több ültetvényben sok az apró vagy gyengén színeződött alma, és a tárolhatóság is bizonytalanabb lehet. Ha a gyümölcs nem felel meg a frisspiaci követelményeknek, az eredetileg étkezési célra szánt tételek egy része is az ipari feldolgozásba kerülhet.

Ez egyszerre növelheti a léalma kínálatát és szűkítheti az étkezési alma mennyiségét. A szezon végleges mérlege ezért nemcsak attól függ, hány tonna gyümölcsöt takarítanak be, hanem attól is, hogy ebből mennyi lesz piacképes étkezési áru.

Alacsonyabb árstart

Az ipari alma léüzembe beszállított nettó alapára a szezon elején kilogrammonként 50-52 forint körül alakult. Ez mintegy 15 forinttal alacsonyabb a tavalyi és közel 30 forinttal a 2024-es árszintnél.

Az étkezési alma piacán is visszafogott ajánlatok jelentek meg. A 65 milliméter feletti, első osztályú Gáláért az azonnali értékesítésre vásárló közvetítők nettó 150-180 forintot kínáltak kilogrammonként. A hosszabb tárolásra vásárló termelői szervezetek és kereskedők ajánlatai jellemzően 110-130 forint között mozogtak.

A különbség mögött elsősorban a kockázat áll. A gyorsan továbbértékesítő kereskedőnek nem kell hónapokra finanszíroznia a tárolást, és kisebb veszteséggel számol. A hosszú távra vásárlók viszont a válogatás, a tárolás és az esetleges minőségromlás költségét is beépítik az ajánlatukba.

Ezek termelői, illetve felvásárlási árak, nem bolti fogyasztói árak. A válogatás, csomagolás, tárolás, szállítás és kereskedelem költségei később rakódnak a termékre.

Több tényező befolyásolja az árat

A magyar termés összeomlása önmagában nem teszi ármeghatározóvá a hazai piacot. Az itthoni felvásárlási árakat az európai kínálat, a korábbi készletek, az import és mindenekelőtt a lengyel alma várható árszintje is alakítja.

Lengyelország súlya akkora az európai almapiacon, hogy az ottani termésre vonatkozó várakozások már a szezon előtt óvatossá teszik a hazai kereskedőket. A hosszabb tárolásra vásárlók ezért akkor is alacsonyabbról indíthatják ajánlataikat, ha Magyarországon kevés a gyümölcs.

Az uniós kínálat is szűkül. A WAPA előrejelzése szerint az EU meghatározó almatermelő országaiban összesen mintegy 9,5 millió tonna termés várható. Ez 15,6 százalékkal marad el az előző szezontól, és az elmúlt három év átlagánál is 14,3 százalékkal kevesebb.

Kevés lehet az alapanyag

A terméskiesés a teljes hazai termékpályát érinti. A 70-80 ezer tonnára becsült iparialma-mennyiség csak töredékét fedezi a 350-400 ezer tonna körüli hazai feldolgozókapacitásnak. Ez rövidebb feldolgozási szezont, gyengébb kapacitáskihasználást és magasabb fajlagos költségeket hozhat.

Az étkezési alma piacán is hiány keletkezhet. Az 50-60 ezer tonnás hazai mennyiség jelentősen elmarad a 110-120 ezer tonna körüli éves belföldi igénytől, így várhatóan nő az import szerepe.

A következő hetekben a lengyel termés tényleges mennyisége és ára, valamint az őszi időjárás alakíthatja tovább a piacot. Ha sok étkezési alma kerül át az ipari csatornába, vagy a gyümölcs rosszabbul tárolható, a frisspiaci kínálat később tovább szűkülhet. Ez a szezon második felében áremelkedést hozhat, de ennek mértéke még nem jelezhető előre.

A termelők számára a mostani helyzet legfontosabb tanulsága, hogy a termés országos visszaesése nem jelent automatikusan magasabb átvételi árat. A gazdaságok bevételét az értékesítési csatorna, a minőség, a tárolhatóság és az átadás időpontja egyaránt meghatározza. Az alacsony hektáronkénti hozam mellett már kisebb árkülönbségek is jelentősen befolyásolhatják a szezon eredményét.