Az áremelkedés ütemét elsősorban az alapanyag- és energiaárak, valamint a munkabérek növekedése befolyásolta.

Januárban az export értékesítési árak 1,4 százalékkal csökkentek, a belföldi értékesítési árak 4,5, az ipari termelői árak összességében 0,6 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest.

A belföldi értékesítés áremelkedése az elmúlt másfél évben folyamatosan gyorsul, novemberben lépte át a 30 százalékos küszöböt, decemberben 31,4 százalék volt. A 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 23,8, a 33 százalékos súlyú energiaiparban 66,3 százalékos drágulás figyelhető meg. Az élelmiszeripar termelői áremelkedése jelentősen felgyorsult: 16,6 százalékkal nőttek az árak a novemberi (először) kétszámjegyű 10,6 és a decemberi 12,6 százalékot követően. A kőolajfeldolgozásban 65,3, a vegyiparban 57,7 százalékos volt a drágulás. A járműgyártásban a decemberi 6,8 százalékosról 5,8 százalékosra mérséklődött a belföldi áremelkedés üteme, a számítógépgyártásban viszont 3,7 százalékosról 6,4 százalékosra gyorsult.

Ami az ipari exportértékesítési árakat illeti: a 15,5 százalékos emelkedésén belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 10,2, míg a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban 185 százalékos (!!) volt a drágulás, utóbbi a világpiaci árak növekedésének „köszönhető” a KSH szerint. A járműipar export árai a decemberi 6,1 százalék után 3,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbihoz képest, a számítástechnikai ágazatban  viszont 1 százalékponttal 4,2 százalékosra lassult az emelkedés üteme, míg a gépgyártásban 4,2 százalékponttal 3,6 százalékosra. Az élelmiszeripar export árainak emelkedése ötödik hónapja gyorsul, januárban 14,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.