Az eddigi esőknek köszönhetően a talajok kellően átnedvesedtek, így egységesen, szépen fejlődik a repce, és az őszi kalászosok vetése is jó magágyba történhet. Ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy a csapadékos időben a gyomok is gyors növekedésnek indultak, és a gombás megbetegedéseknek is kedvezett a megnövekedett páratartalom.
A mezőgazdasági aszály mindenütt megszűnt az országban, a talajok felső 20 centiméteres rétege jellemzően telített vagy ahhoz közeli állapotban van, és egyre több nedvesség tud az alsóbb rétegekbe is leszivárogni. A középső (0-50 centiméteres) talajréteg nedvességviszonyai is kielégítőek, az alsóbb (0-100 centiméteres) rétegek viszont még sokfelé meglehetősen szárazak.
Az aszály után megérkezett csapadék hatására jelentősen növekedett a zöld tömeg, leginkább a Tiszántúlon és a főváros térségében.
Az újabb csapadékhullás következményeként folytatódik a talajok őszi feltöltődése.