Az eredményeket a kutatók háromszor is ellenőrizték, mivel nem hittek a szemüknek. A lélegzetelállító vizsgálati eredményekről alábbi cikkünkben nyerhet bepillantást.
Szokatlan eredményekkel szembesültek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézetének szakértői, köztük Dr. Barkó György tudományos főmunkatárs és kutató csapata. A tavaly ősszel holdpor-szimulánsban sikeresen nevelt mustárnövények magjairól – a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kapott adatok alapján – kijelenthető, hogy a holdpor-szimulánsban kikelt első növények emberi fogyasztásra teljesen alkalmatlanok, mivel nehézfémekkel telítettek. A növény a holdpor-szimulánsból többfajta nehézfémet vesz fel nagy mennyiségben. A vizsgálódás pozitív oldalát tekintve hangsúlyozzák, hogy a napvilágot látott információk akár a tudomány hasznára is vállhatnak. „Újra és újra elültetve a növényt a folyamat a talaj tisztítására is használható, vagyis egy bizonyos ideig tartó tisztítási folyamatot követően a talaj mentesül a nehézfémektől. Ez a tapasztalat a földi körülményekre is átültethető, például az iparilag szennyezett talajok tisztítása történhet ezzel a módszerrel” – fejtette ki Dr. Barkó György.
A nehézfémeken kívül a mustárnövény ritka földfémeket és könnyűfémeket is felvesz. A Hold talajában többek között mérhető mennyiségű tórium és urán van. Talán nem ezt az eredményt várták a MATE szakértői, viszont a laboratóriumi kutatások eredményei alapján elmondható, hogy a mustárnövény az uránt akkumulálja magába figyelemre méltó mértékben. Ezen kutatási eredmény mérföldkövet jelenthet a növényekkel kapcsolatos nem szokványos felhasználás tekintetében. Jessica Dias, a MATE Műszaki Tudományi Doktori Iskola PhD hallgatója szerint „jelenleg a növények újra és újra ültetése folyik ugyanabba a talajba, hogy lássuk, mennyi idő alatt milyen mértékben csökkentik a nehézfémek jelenlétét. Jelenlegi tudásunk szerint körülbelül egy év szükséges ahhoz, hogy a talaj mentesüljön a nehézfémektől” – tájékoztat a doktorandusz hallgató. Az eredmények alapján egy év, illetve több növénytermesztési ciklus után az ugyanott termesztett növény végül étkezésre is alkalmas lehet.
A MATE szakértőinek másik érdekes projektje, a holdporból 3D nyomtatással létrehozott építőanyagok (tégla), alkatrészek, szerszámok, eszközök előállítása. Ezzel a témakörrel foglalkozik Muth Krisztina, BsC gépészmérnöki hallgató. „Kutatásaim során a holdporral történő 3D nyomtatás lehetőségeit vizsgálom, különös tekintettel a mechanikai alkatrészek gyártására, hiszen egy meghibásodott alkatrész cseréjét (például egy holdjáró esetében) sokkal olcsóbb és könnyebb helyi anyagok segítségével megoldani, mint a Földről odaszállítani. Minél több helyben található anyagot tudunk beletenni a 3D nyomtatásba, annál jobban megéri. A kutatás során a holdpor mennyiségét változtatom és ennek a hatásait vizsgálom. Nagyon fontos a megfelelő szemcseméret eltalálása, hiszen teljesen más a Hold tengereinek és felföldjeinek szemcsemérete. A nyomtatás során az apró szemcse eloszlik, míg a durvább szemcsék gyorsan leülepszenek, így ennek az optimális összetételnek a megtalálása a célom. Kötőanyagként gyantát használok” – mesél izgalmas kutatásáról a MATE hallgatója.
