A kampány célja hazánk különleges barlangjainak bemutatása, népszerűsítése, hiszen a nemzeti park igazgatóságok nem csupán a természet élő elemeinek megőrzéséért felelősek, hanem az élettelen természeti értékek megóvása is feladatkörükbe tartozik.
A tíz magyar nemzeti park igazgatóságból öt már csaknem 1,5 milliárd forintot fordított a barlangok és a természetvédelmi szempontból jelentős mesterséges üregrendszerek, valamint az ezekhez kapcsolódó élővilág megőrzésére, megóvására. Több mint 30 bemutatóbarlang működik, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén 7, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 16, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén 4, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében 4, míg a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén 6 várja az érdeklődőket.
Az ember és a barlang kapcsolata az emberré válás folyamatáig vezethető vissza; a barlangok az emberiség legkorábbi, tartósan használt élőhelyei közé tartoztak, nem csupán lakóhelyek voltak, hanem a gondolkodás, a szimbolikus kommunikáció és a kulturális önkifejezés korai színterei is. A földtani folyamatok több százezer vagy akár több millió év alatt hozták létre azokat a képződményeket, amelyek ma is lenyűgözik az érdeklődőket, ugyanakkor ezek az értékek nem megújulók, ezért megőrzésük kiemelt természetvédelmi feladat.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a terek csak másodsorban turisztikai látványosságok, elsősorban sérülékeny természeti rendszerek, amelyek fennmaradása közös felelősségünk. E gondolatmenet mentén hívja fel a figyelmet a „Barlangoljunk!” kampány hazánk barlangjainak értékeire. Immár 12. alkalommal hirdetik meg ezt a programot; az időszak megválasztása pedig nem véletlen: március a tavasz kezdete, a téli pihenés után az emberek egyre inkább kimozdulnak.
Magyarországon jelenleg mintegy 4.270 nyilvántartott barlang található, amelyek együttes hossza meghaladja a 300 kilométert. A leghosszabb barlangrendszer a Pál-völgyi, a legmélyebb a Bányász, a legrégebben kutatott, évszázadok óta látogatott az Aggteleki-karszton húzódó Baradla-barlang. A barlangok nemcsak földtani, hanem biológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségűek: különösen fontos élőhelyei a denevéreknek, amelyek közül Magyarországon 28 faj ismert.
Ebben a hónapban a látogatók extra szakvezetésen fedezhetik fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban a Szemlő-hegyi-barlang különleges képződményeit és a történetét. A leghosszabb hazai barlangban, a Pál-völgyi-barlangban geológus vezeti végig az érdeklődőket, bemutatva a téli denevéreket és a környék élővilágát. Mineralógiai program keretében vetítés és kézbe fogható ásványok, kőzetek segítségével ismerkedhetnek az érdeklődők a barlangok kincseivel. A Duna-Dráva Nemzeti Parkban, az Abaligeti-barlangban fotós túra és a gyerekeknek szóló interaktív „Kis barlangász” program lesz, ahol a barlangok típusai és élővilága vár felfedezésre. A Bükki Nemzeti Parkban a Szent István-barlangban hosszú túrák indulnak, az Esztáz-kői barlang látványos cseppköveit is láthatják a résztvevők. Hangtálas relaxáció is lesz a Fekete-teremben, iskolai csoportoknak pedig március 10. és 26. között az „Ősember nyomában” GEOtúra vezet a Szeleta-barlanghoz. Az Aggteleki Nemzeti Parkban a Baradlamanó túra keretében a résztvevők megismerkedhetnek a barlangok kialakulásával, az emberi szem számára gyakran láthatatlan élőlényekkel. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban kedvezményes látogatás várja az érdeklődőket a Csodabogyós-barlangban, emellett a Lóczy-barlangban barangolva fedezhetők fel a különleges képződmények. A részletes programokról és időpontokról a nemzeti parkok honlapja nyújt teljes körű tájékoztatást.
Fotó: Berentés Ágnes/AM
