A Varga Ferenccel folytatott beszélgetésből többek között kiderül, hogy a színház mellett például a Bátrak földje és A besúgó című filmsorozatokból ismert színésznő nem akart színész lenni, mégis ebbe az irányba vitte valami. Szigetszentmiklóson nőtt fel, hatéves kora óta prózamondó versenyekre járt, 15 évesen bekerült a Zöld Macska Diákszínpad társulatába. „Egyszer megkérdezték a csapattól, hogy ki akar színész lenni, és csak én nem tettem fel a kezem” – mesélte. Az érettségi után adott egy évet a dolognak: a Nemes Nagy Ágnes színészképzésére járt, majd felvételizett az SZFE-re és Kaposvárra is. Az utóbbi sikerült, Cserhalmi György lett az osztályfőnöke, akkor eldöntötte, hogy színész lesz.
Az interjúban szó esik filmszerepeiről, s arról, hogy 2020 óta a Nemzeti Színház társulatának tagja, a balesete idején tíz (!) előadásban játszott. A riporter kérdezte még sírásról, szépségről, önbizalomról, boldogságról, halálélményről és más témákról is.
A kit szeretnél eljátszani egy életrajzi filmben? kérdésre a következő választ adta:
Szendrey Júliát. Petőfi eléggé elviszi róla a fókuszt, pedig ő individuálisan egy rendkívül intelligens, jó humorú, nagyon érdekes, izgalmas nő volt. Rövidre vágatta a haját, amikor ez teljesen meghökkentő volt, szivarkázott. Egy igazi feminista volt, teljesen szembement a konvenciókkal, nem különösebben érdekelték a társadalmi elvárások. Érdekel az is, miért voltak ennyire szélsőséges véleménnyel róla: utálták, szerették, szerelmesek voltak belé, de féltek tőle, gyönyörűnek vagy kimondottan csúnyának találták, mindenesetre senki nem volt közömbös iránta.
Ha nem színművész lenne, akkor: Képző- vagy iparművész. A szüleim keramikusok, illetve apukám művésztanár, régebben én is nagyon sokat agyagoztam, mintáztam. Órákig el tudtam merülni, feloldódni az alkotásban. Élveztem, hogy egy képlékeny anyagból a két kezemmel létre tudok hozni egy tárgyat, ami megfogható és maradandó. Nem olyan illékony, mint a színészet.
A teljes, és elolvasásra kifejezetten ajánlott interjú ITT olvasható.
Címlapfotó: Nemzeti Színház