A magyar állam a magyar kutyafajták felett tenyésztői felügyeletet lát el, ingyenessé tette törzskönyvezésüket, emellett néhány éve a kilenc magyar kutyafajta bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe. Sorozatunk első részében a kuvaszt, ezúttal a komondort mutatjuk be.

A komondor hatalmas termete, fehér, zsinóros bundája biztosan magára vonja a figyelmet. Tekintélyt parancsoló megjelenése és magabiztos, határozott fellépése elriasztja az illetéktelen betolakodót. Ösztönösen védi területét és családját az idegenekkel szemben, tökéletes őrkutya. Mégis ez a remek fajta viszonylag ritka hazánkban.

Eredete
Ázsiai eredetű, ősi magyar pásztorkutya fajta. Ősi változata minden valószínűség szerint vándorló, pásztorkodó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe. A komondor az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Neve valószínűleg a kuman (kun) szóból származik, 1454-ben bukkant fel nyelvemlékeinkben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondort vagy komondort. A szó a türk nyelvekben a kumanokhoz tartozást jelentette. Nevezték gubancos magyar juhászkutyának, selyemszőrű farkasebnek, pusztai komondornak, lompos szőrű komondornak, bagolyszemű komondornak vagy csak egyszerűen komondornak, amely szó a nyelvemlékek szerint mindig a nyájat őrző nagy testű kutyákat jelölte. Az első részletesebb jellemzés 1841-ben készült, ekkor a komondor ritka fajtának számított, 1899-ben a szegedi országos kiállításon egyetlen példányt mutattak be. 1909-ben kihalófélben lévő, veszélyeztetett fajtaként említik. A pásztorok nagyra becsülték kutyáikat, igyekeztek fajtatisztán tenyészteni. 1924-ben a magyar fajták közül elsőként megalakult a tenyésztőszervezete, majd 1935-ben elkészült az első standardja. Régebben többféle tájfajtája létezett. Megkülönböztettek erdélyi, kunsági, bakonyi, lompos elnevezésű változatokat. A jelenlegi állomány és a standard alapját Kovásznay Zsigmond, üllői tenyészetének lompos szőrű komondorai alkották.

A második világháborúban a komondorpopuláció ugyanúgy nagy veszteségeket szenvedett el, mint a kuvaszok, a kollektivizálás időszaka sem tett jót az egyedszámnak. Utána viszont megváltozott a tenyésztés iránya: míg korábban az ősi értékek megőrzésére helyezték a hangsúlyt, később az esztétikai megjelenés vált fontossá. A szőrzet egyre inkább szalagossá, zsinórossá vált, eltűnt a krémszínű árnyalat. Sajnos a küllemi homogenizálást nem követte a belső tulajdonságokra való odafigyelés ezért a komondor állomány viselkedésében erősen heterogén jelleget mutat. Állomány szinten egyre kevesebb egyed mutatja a fajta ősi jó tulajdonságait, a karakánságot, bátorságot, hűséget és méltóságteljességet. A törzskönyvezett egyedszám is lejtmenetben van, míg a kilencvenes években 10.000-20.000 körüli egyedszámban volt megtalálható a fajta, addigra ez napjainkban a 2000-et sem éri el. A törzskönyv nélküli állomány ennek kb. a kétszerese lehet.

Külleme
Legfeltűnőbb sajátossága a szőrzete, amelyhez hasonló csak a pulinak és a bergamói pásztorkutyának van. Mérete mellett ez a szőrzet teszi a komondort impozánssá, látványossá. Nagy termete és vastag szőre ellenére mozgása kimért, elegáns.

Általában a komondornak nincs szüksége házra, csak egy helyre, ahova elhúzódik a csapadék elől. Ápolni nem kell minden nap, elég az összenemezesedett csomókat időnként széttépni, egyébként teljesen öntisztuló. Régen a pásztorok a birkák mellett a komondorról is lenyírták a szőrt, ez a minőségének, úgy látszik, nem ártott. A kiállításon elvárás a nagy szőrzet, a mindennapi életben és a dolgozó kutyákat egészségi és állatjóléti okokból nyírni szükséges. Jelenleg csak fehér (csontfehér) színben tenyésztik, de régebben létezett sárga, foltos, vadas színű változata is.

Fajtastandard
A komondor ősi magyar juhászkutya. Robosztus testét dús, hosszú szőrzet fedi. Ez lehet nemezes, szalagos vagy zsinóros, minden esetben csontfehér színű.  Marmagassága: 65-80 cm (kan), 55-70 cm (szuka). Súlya: 40-60 kg. Végleges méretét viszonylag lassan, két év alatt éri el. Fejét dús szőrzet borítja, orra fekete. Szemei egyenes vágásúak, sötétbarnák. Fülei lefelé irányulnak V vagy U alakban. Háta feszes, rövid, jó izomzatú. Mellső végtagjai oszlopszerűek, hosszú, gubancos szúr borítja őket. Ágyéka hosszú, fara széles, enyhén csapott. Farka nyugalmi helyzetben lelóg, figyelő pózban felemeli hátvonalának magasságáig. Mancsai nagyok, zártak. Járása hatalmas termete ellenére könnyed, lépése térölelő. Fogazata erőteljes, a fogak hatalmasak, ollósan záródnak. Várható élettartama 10-12 év. Az alomszám rendszerint 5-10 kölyök.

Jellem, nevelés
Akaratos és büszke jelleme olyan tapasztalt kutyatartót igényel, aki ezt az öntudatos négylábút kellő hozzáértéssel és empátiával képes nevelni és nem várja el tőle a feltétel nélküli engedelmességet. Csak ebben az esetben tud kapcsolódni ez az erős jellemű kutya. Határozott és igazságos nevelést igényel. Szívesen ellátja a számára kiszabott feladatokat, ha azokat ő is célszerűnek látja. Kimondottan embercentrikus, szeretetét nem csak gazdájára, hanem a családtagokra és a közeli barátokra is kiterjeszti, de nem macskaszerűen hízelgő természet, inkább tartózkodó. A megfelelő nevelés legjobb alapja a jó szocializáció, amit egy szakértő és lelkiismeretes tenyésztő szavatol. A kutyaiskolák kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy kedvence más fajtájú és méretű kutyákkal is megismerkedjen. A komondor későn érő kutyaként jellemében csak közel három évesen növi ki a serdülőkort.

Láncra kötni nem szabad, mert ez túlságosan kiforgatja eredeti vérmérsékletéből, és nagyon goromba lesz, amin persze ilyen körülmények között nem is lehet csodálkozni. Nagyon fontos tudni, hogy ezt a fajtát nem szabad ok nélkül büntetni!

Ha megvan a megfelelő tér a mozgásához és a gazdai szeretet, tökéletesen jól érzi magát. Az udvar, porta őrzése annyira a vérében van, hogy tanítani sem kell. A területét nappal keveset mozogva, heverészve őrzi, de ébersége egy pillanatra sem lankad, éjszaka viszont állandó mozgásban van, őrjáratozik. A betolakodókat szembe támadja le, és nem a megsemmisítés, hanem a hatástalanítás a célja. Egyesek szerint a komondor mellett be lehet menni a portára, de kijönni nem.

Etetés, ápolás
Ha komondorja frissen érkezett Önhöz, rövid ideig csak a megszokott eledelt adja számára, hogy a költözésen kívül más változást ne érje. Ha később szeretne más táplálékra átállni, lépésről lépésre tegye, hogy a kutya érzékeny gyomrát ne irritálja. A többi nagytestű kutyához hasonlóan a komondornál is magasabb a gyomorcsavarodás esélye éppen ezért ügyeljen rá, hogy kutyája ne faljon, vagy naponta többször kis adagokkal etesse. A legjobb ha gabonamentes kutyaeledelt ad neki, mivel az a kutyák számára nehezebben emészthető. A magas hústartalmú táplálék jobban megfelel az állat igényeinek, ezért ügyeljen rá, hogy a hús az összetevők listáján az első helyen szerepeljen és ne tartalmazzon alacsony értékű gabonát.

A komondor szőre a puliéhoz hasonló. Bundája öntisztuló, hét hónapos kortól érdemes elkezdeni a tincsek széthúzogatását, amit rendszeresen ismételni kell. Ezen kívül nincs egyéb teendő ápolásával (természetesen a fülek és szemek tisztántartása mellett). Régen a pásztorok a birkák megnyírásával egyidejűleg a komondorok bundáját is levágták, ami a nyári hónapokra ideális volt. Télre pedig meghagyták a hosszú zsinórokat.

Egy jól ápolt komondor ellen nem szól semmi pusztán a bundája miatt, mely kellemes klímát biztosít számára. Minden előnye és védelmi funkciója mellett a hosszú gubancok egyértelműen vonzzák a koszt, melybe a tavaszi virágoktól kezdve mindenféle ágak is belegabalyodnak. Egy komondor gazdijának az ilyen rakományoktól is meg kell szabadítaniuk négylábújukat. Mindent egybevetve a komondor bundájának ápolása időigényes, mely azonban erősíti a kötődést Ön és bozontos kutyája között, ilyen formán sokkal több puszta kötelességnél.

A komondor ideális társ azok számára, akiknek az otthona körül sok szabad hely van, és akik szeretik, ha a házukat és kertjüket egy megfontolt kutya őrzi.