Éppen ezért érdemes a tenyésztésével foglalkozni az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint, aki a Bács-Kiskun megyei Uszódon Holló Mátyás, a 2013-as Év juhtenyésztője címet elnyerő gazdálkodó juhtelepe beruházásának átadásán azt is közölte: az ágazat most is az exportpiacon értékesíti a termelés 90 százalékát, ami 550-600 ezer bárányt jelent, és előnyt jelent, hogy „nem vagyunk új szereplők ezen a piacon”. Beszélt a juhágazatban az elmúlt években végbement komoly ágazati összefogásról, s arról, hogy a tárca 2019 óta a belföldi piacon próbálja népszerűsíteni a bárányhúst, mert az erős belső keresletre lehet építeni az eredményes exportot.

Az államtitkár úgy vélekedett: a Megújuló vidék, megújuló agrárium program elindulása új dimenziókat nyitott ki az ágazat számára. A juhászat fő támogatási irányai között említette a technológiai fejlesztéseket; a tevékenység környezeti hozzáadott értékének elismerését és az állatjólét növelését, valamint azokat a jövedelempótló támogatási lehetőségeket, amelyek a mezőgazdaságban általában az élelmiszertermelési potenciál megőrzését segítik elő. Az elmúlt két évben 11 milliárd forintot ítéltek meg több mint 340 juhtartó telep megújításához.

Ebben az ágazatban is sokat számít a technológiai megújulás és a fejlesztés. Az uszódi telep megújítását a vidékfejlesztési programból 172,5 millió forint kormányzati támogatás is segítette. Holló Mátyás több mint ezer darab juhot tart uszódi telephelyén, az állományban 800 anyajuh mellett 220 kost és 150 jerkét nevelnek.