Ezt mondta agrárminiszterünk, aki szerint mindez azért fontos, mert Magyarországon az ünnepi asztalhoz szervesen hozzátartozik a hal, a halételek, amelyek elkészítése is meghatározó része a hagyományoknak.

A 26 ezer hektárnyi tófelületből kiváló minőségű magyar hal származik, a tógazdaságok 22.838 tonna halat termeltek az elmúlt évben, ami éves összevetésben 16 százalékot meghaladó bővülés.

Az ágazat szereplői úgy döntöttek, akár exportjuk kárára is „itthon tartják a halat” azért, hogy a belföldi igényeket maximálisan ki tudják elégíteni. Nagy István megköszönte ezt a felelős gondolkodást, hangsúlyozva: „a biztos piac a magyar piac, a biztos vásárló a magyar vásárló”.

A tógazdaságokban előállított étkezési célú haltermelés több mint 78 százalékát tavaly az étkezési ponty adta, amelynek megtermelt mennyisége az elmúlt öt évben 11-12 ezer tonna között mozgott. Az étkezési célú értékes ragadozó halak: a csuka, a harcsa és a süllő előállított mennyisége tavaly meghaladta a 364 tonnát, ami 30 százalékos növekedés az elmúlt évekhez képest.

Mint ismert: már négy magyar haltermék: a Szilvásváradi pisztráng, az Akasztói szikiponty, a Balatoni hal és a Szegedi tükörponty kapott európai földrajzi árujelző oltalmat, 2022-ben pedig a Balatoni hal önálló brandként is megjelent a hazai piacon. Elkészültek a Kiváló Minőség Élelmiszer védjegyrendszer élőhalra, valamint friss és előkészített halászati termékekre vonatkozó tanúsítási követelményei, ezzel tovább erősítve a hazai haltermelés minőségét és piaci pozícióját.

A szaktárca vezetője szerint a halfogyasztás növelése gazdasági és népegészségügyi szempontból is lényeges. A halhús fogyasztása ugyanis bizonyítottan csökkenti a Magyarországon vezető halálozási oknak számító szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A hazai halakat vásárlók pedig hozzájárulnak az akvakultúra ágazat megmaradásához is, amely az ország számos területén fontos szerepet tölt be a vidéki népesség foglalkoztatásában. Mindezen célok elérése érdekében jelentős támogatásban részesül a hazai akvakultúra ágazat.

A hazai halfogyasztás népszerűsítésére januárban indult a MAHOP Plusz keretében az új, átfogó kommunikációs és promóciós „KAPJ RÁ!” kampány. A több mint 700 millió forint európai uniós támogatással és hazai társfinanszírozással megvalósuló fejlesztés célja, hogy minél több ember fedezze fel a halételek egészséges, ízletes és változatos fogyasztási lehetőségeit. Ezért a kampány központi üzenete, hogy a hal egészséges, finom és trendi.

Földes Tamás, a Budapest Vásárcsarnokai Kft. ügyvezető igazgatója közölte: a halak között az idén is a ponty iránt van a legnagyobb kereslet, ezt követi a szürke- és az afrikai harcsa, valamint a különböző tengeri halak.

Puskás Nándor, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi szervezet elnöke beszámolt arról, hogy a szervezet honlapján közzétettek egy halértékesítési térképet. Ezen szerepelnek azok az értékesítési pontok, ahol a fogyasztók hazai haltermelőktől származó friss termékeket vásárolhatnak.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője szerint az advent olyan időszak, amikor a hal nem hiányozhat a magyarok asztaláról, ezt jelzi, hogy ilyenkor fogy el a magyar hal csaknem harmada. Úgy vélte, a halfogyasztás népszerűsítésére szükség van, mert bár az elmúlt években csaknem 20 százalékkal nőtt, de Magyarország e téren még mindig sereghajtó az Európai Unióban. Míg a halfogyasztás egy főre vetítve az Európai Unióban átlagosan évi 20 kilogramm, addig Magyarországon 6,2-6,3 kilogramm. Hangsúlyozta: a magyar hal választásával a vásárlók nemcsak egy egészséges terméket vesznek le a boltok polcairól, hanem megbecsülik a magyar halászok áldozatos munkáját is.

Címlapfotó: Pelsőczy Csaba/AM