Többek között erre hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter Brüsszelben. Agrárminiszterünk az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Bulgária, Románia védőintézkedések alkalmazását kérte az Ukrajnából származó méz importja miatt, mivel autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedésben - az úgynevezett ATM-rendeletben - meghatározott vámmentes kontingens kimerült, azonban az Ukrajnából érkező méz mennyisége még a vámmal terhelt behozatalként is problémát okoz a belső piacokon.

A halászati kérdésekkel kapcsolatban elmondta: az álláspontok távol vannak még egymástól, a következő hetekben kemény tárgyalások várhatók annak érdekében, hogy mindenkinek elfogadható megoldás szülessen. Mindenképpen szeretnék a biológiai, a gazdasági és társadalmi egyensúlyt összehangolni, hogy a hármas egység tudja szolgálni az ebből élők mindennapját – közölte Nagy István, aki beszámolt arról is, hogy Vitalij Koval ukrán agrárminiszter is részt vett a tanácskozáson. Koval elmondta, hogy az ukrán gabonaexport 88 százaléka már vízi úton történik, amit azonban veszélyeztetnek az Odesszát érő orosz rakétatámadások. Nagy István szerint Vitalij Koval látogatása azért volt nagyon fontos, mert jövő júniusban lejár az érvényes ATM-rendelet. „Nagyon lényeges, hogy milyen elvek és megállapodások mentén készül el az az új szabadkereskedelmi megállapodás, amely majd az Európai Unió és Ukrajna között szabályozza a mezőgazdasági termékek importját és exportját” - hangsúlyozta a magyar miniszter, aki a piaci helyzet nehézségeiről is szólt. A legnagyobb problémák közé sorolta a szélsőséges időjárást, az állatbetegségek terjedését és a kereskedelmi, geopolitikai kihívásokat. Mint mondta, a tagállamok fontosnak tartják, hogy a Tanács rendszeresen foglalkozzon a mezőgazdasági piacok helyzetével. Az uniós magyar elnökség, a piaci tájékoztatás mellett tematikus vitákat is folytatott a mezőgazdasági ágazatok piaci viszonyairól a mezőgazdasági különbizottsággal. A vitasorozatból összefoglaló dokumentum készült, amely tartalmazza a tagállamunk észrevételeit és javaslatait arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökkel lehetne hatékonyabbá és stabilabbá tenni a mezőgazdasági piacoknak a működését.

Nagy István beszélt egy uniós szintű fehérje-stratégia kidolgozásáról is, amely által a fehérjeimport mennyiségét lehetne csökkenteni. Ezzel kapcsolatban azon a véleményen volt, hogy meg kell találni az egyensúlyt a növényi és az állati fehérje között. Voltak tagállamok, akik amellett szóltak, hogy természetes alapú fehérjéket kell támogatni, sőt többen tiltanák a mesterségesen előállított fehérjét az uniós piacon – közölte, hozzátéve: a tagországok aggódnak, hogy alapjaiban változik a termőföldhöz kötött élelmiszer előállítás hagyománya. Ha kivesszük a termőföldet az élelmiszer előállítás kapcsán, ha mesterséges úton állítunk elő élelmiszert, akkor egy olyan folyamatot indítunk el, aminek nem is látjuk a végét – figyelmeztetett.