Nagy István agrárminiszter kijelentette: 4,7 milliárd forintot különítettek el tározók, holtágak és csatornák feltöltésére. Nyolc vízügyi igazgatóság összesen 58 helyszínen hajt végre holtág-feltöltést a működési területén. 109 vízfolyásszakaszon pedig összesen 855 folyamkilométer hosszban mederkotrást is végeznek.
Az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszer-ellátás alapja. Ezért a Vidékfejlesztési Program keretében összesen több mint 1.300 termelői vízgazdálkodási projektet támogattak, összesen 178 milliárd összegben. Itt még nem állnak meg: két pályázat révén további csaknem 66 milliárd forintot fordítanak erre a területre. Az öntözött területeket eddig megdupláztuk, de addig nem állunk meg, amíg el nem érjük a 350 ezer hektárt – közölte a tárcavezető.
Nagy István hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás okozta kihívás következményeit minden erővel mérsékelni kell, és az összes lehetséges eszközt fel kell használni ahhoz, hogy víz jusson a tájba. A szárazsággal egész Európa küzd, a Tisza medrébe 60 százalékkal, a Dunáéba 40 százalékkal kevesebb víz érkezik, és nincs kizárólagos válasz a vízhiányra, mindenütt egyedi megoldásokat kell kidolgozni. A vízhiányos térségekben a gazdálkodókkal és a vízügyi szakemberekkel együttműködve sürgősen meg kell találni a legjobb megoldásokat, de Magyarországról ma már nem folyik ki több víz, mint amennyi beérkezik.
Mivel az előrejelzések szerint az idei lesz Európa legforróbb nyara, a kormány ezért megelőzésképp létrehozta az aszályvédelmi operatív törzset, és forrásokat csoportosított át annak érdekében, hogy minden csatorna újra tele legyen, amiben valaha víz volt. A feltöltés teljes erővel zajlik, és bár az idei kilátásokat egyelőre nehéz megbecsülni, a tavaszi kalászosok rendben fejlődtek, termésátlagaik jók, a napraforgó is tartja magát, a kukorica viszont már sérült. Esőre nagy szükség lenne.
Az elmúlt három évben kétszeresére nőtt az öntözött területek nagysága, jelenleg 150 ezer hektár. A gazdák 176 milliárd forintot kaptak infrastruktúracserére, 65 milliárd forint értékű pályázat jelenleg is nyitva áll előttük. A gazdálkodói közösségek 104 ezer hektárt öntöznek. A miniszter rámutatott: a beruházásokra elkülönített források lehetővé tették, hogy ideiglenes tározók véglegessé alakuljanak át, és 259 kilométernyi csatorna kotrása befejeződhessen. Magyarország ma már három milliárd köbmétert tud tárolni, vagyis a Balaton vízmennyiségének a másfélszeresét. A szemléletváltást törvényi eszközök is erősítik, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény kimondta, hogy az öntözés közérdek, a belvíz pedig már nem ellenség, mint régen, jár hozzá területalapú támogatás.
A vizes élőhelyek létrehozásához, agroerdészeti beruházásokhoz, mezővédő erdősávok telepítéséhez ugyancsak lehet forrásokat igényelni. Számos termelő a gazdaságos művelésre kevésbé alkalmas földjét fölajánlotta vizes területnek, ami azt mutatja, hogy a gazdatársadalom elkötelezett a természetes, hosszú távra szóló megoldások iránt – tette hozzá a tárcavezető, aki bejelentette, hogy a kormány komplex, nagy volumenű beruházásokat is tervez. Javítani kell például a Duna–Tisza közi homokhátság vízhiányos állapotán, ami majdnem 12 ezer négyzetkilométert és 800 ezer embert érint. Erre a célra négy projekt révén 67 milliárd forintot fordítanak. Ezek a kivitelezések még az idén elindulnak A Duna menti síkság vízpótlása a Duna-völgyi-főcsatorna térségében 1.500 hektárnyi területen valósul meg árasztásokkal, csatornarekonstrukciókkal, új duzzasztókkal. A homokhátsági szikes tavak vízpótlását 20 kilométeres vezeték és több duzzasztómű fogja biztosítani, a Homokhátság déli részét több nyomócső és szivattyútelep látja majd el. Ezek a beruházások a mezőgazdaságon túl a természetes élőhelyek helyreállítását is segítik, javítják a mikroklímát, növelik a vidék megtartó erejét.
Fotók: AM
