Új kutatási eredményeket tárnak fel a MATE kutatói a középkori Vátyon falu mezőgazdaságáról
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszéke, továbbá az ELTE Humántudományok Kutatóközpont Régészeti Kutatóintézetének együttműködésében a Kis-Sárréten és a Tiszazugban olyan mezőgazdaság-történeti kutatások zajlanak, amelyek a középkori (XII-XV. sz.) falvak és települések mezőgazdaság-történetével foglalkoznak.
A kutatásban a Békés vármegyei Geszt település határában található, középkori Vátyon falu interdiszciplináris vizsgálati eredményeit ismertetik a MATE szakértői. A kutatás célja kettős volt. A szakértők egy módszertani kísérletben ötvözik a non-destruktív lelőhely-felderítési módszereket (régészeti terepbejárás és magnetométeres felmérés) és a régészeti talajtan módszereit annak érdekében, hogy a kutatott településre és időszakra vonatkozóan ásatás nélkül jussanak olyan antropogén üledékanyaghoz, amelyen teljes körű régészeti növénytani vizsgálat végezhető el. A másik cél a feltárt régészeti növénytani anyag, illetve az úgynevezett flotálási maradékok vizsgálatára alapozott mezőgazdaság-történeti interpretáció volt. A kutatás során végzett intenzív felszíni leletgyűjtés eredményeként több mint 2500 darab középkori kerámiatöredék került elő.
„Azt kutatjuk, hogy azokon a vizsgálati területeken, ahol a régészeti felmérések zajlanak ott milyen környezetet tudunk rekonstruálni a vizsgált időszakban, milyen mezőgazdaság-történeti különlegességeket tudunk azonosítani, hogyan használták az emberek a tájat, mit termesztettek, mit fogyasztottak és ez milyen viszonyban áll az ember és a környezet, az ember és a táj kapcsolatrendszerrel” – számol be a kutatásról Dr. Pető Ákos, a MATE Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék tanszékvezetője.
„A mintavétel során a geofizikusok által rendelkezésünkre bocsátott mágneses anomália térképen megkeressük és velük együtt kijelöljük azokat a potenciális objektumokat, amelyekben számunkra érdekes anyag lehet, ezután pedig célzottan ezekbe fúrunk. A begyűjtött mintákban régészethez kapcsolódó szemcséket, illetve tárgyi anyagokat – csontmaradványok, pikkelyek – keresnek a kutatók” – számol be a kutatás részleteiről a MATE tanszékvezetője.
A felszíni leletek eloszlása, kronológiája és a geofizikai felmérések eredményei előzetesen lehetővé tették a templom lokalizálását, valamint a település használatának főbb periódusa és belső szerkezetének egyes részletei is kirajzolódtak. A magnetométeres és földradaros felmérés segítségével nemcsak a templom és környezete, valamint több települési objektum – házalapok – vált azonosíthatóvá, hanem kijelölésre kerültek olyan gödörobjektumok is, amelyek a későbbi régészeti talajtani fúrások vizsgálatának tárgyát jelentették. A gödrökből előkerült szenült gabonamaradványok abszolút kormeghatározása – amely a 14. század eleje és a 15. század első harmada közé esik – összhangban áll a település régészeti és történeti adatokkal is alátámasztható működési periódusával.
Az archaeobotanikai vizsgálat során feltárt és meghatározott kultúrfajok (kenyérbúza, köles, rozs) maradványai alapján levonható az a következtetés, hogy Vátyon lakossága a kis jégkorszak kezdetén jól alkalmazkodott a Kis-Sárrét sajátos mozaikos környezeti viszonyaihoz. Az előkerült gyomnövények archaeobotanikai maradványai megerősítik, hogy a település gazdaságának alapját a szántóföldi növénytermesztés képezte, amelyet állattartás egészített ki.
A tanulmány jelentősége túlmutat Vátyon helytörténetén. Hozzájárul a Kárpát-medence középkori agrártörténetének árnyaltabb megértéséhez, különösen a vizes élőhelyekhez közeli falvak működésének és adaptációs stratégiáinak vizsgálatához. A Körös-vidék történeti tájhasználatának feltérképezése révén új lehetőségek nyílnak meg arra, hogy a kutatók jobban megértsék a középkori ember és környezete közötti kölcsönhatásokat. A kutatás hozzájárul a Körös-vidék tájhasználatának és településhálózatának pontosabb megértéséhez, különösen a kis jégkorszak korai szakaszára vonatkozóan. A MATE kutatásának módszertani megközelítése, további finomítások mellett, alkalmazható lehet más, hasonló adottságú lelőhelyek vizsgálatánál is.
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával (K138353) zajló, „Folyó, táj és település a középkorban: tájrégészeti, környezettörténeti és lelőhelydinamikai kutatások a Körösvidéken” című (vezető kutató: Zatykó Csilla) Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával a K138353 azonosítószámú pályázati projekt keretében készült.
Nyitóképünk illusztráció
