Szerinte ebben egyedülálló érdekképviseleti szervezetként segíti őket a hegyközségi rendszer, amely semmi máshoz nem hasonlítható köztestület a magyar agráriumon belül. A HNT vezetője úgy véli, a gazdák az elmúlt években megértették, hogy a jövőjüket maguknak kell alakítaniuk, a rájuk bízott támogatást pedig a lehető legjobban kell hasznosítaniuk. A segítségre szükségük is van, hiszen a szőlő- és bortermelés tőkeigényes ágazat, tehát nemcsak szaktudás, hanem kormányzati hozzájárulás is kell hozzá.

Az elmúlt 12 év erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarországon létrejöttek a 21. század színvonalán álló szőlő- és bortermelés alapjai - jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy sajtótájékoztatón. Szerinte a támogatások hosszú távra megerősítették az ágazat versenyképességét, az új termelői együttműködések javították az értékesítési lehetőségeket, további feldolgozásra külföldi bor nem kerül Magyarországra. Az egyik legjelentősebb eredményként említette, hogy a korszerűsített hegyközségi rendszer a lehető legjobban szolgálja a tagok érdekeit, és csaknem 75 milliárd forint támogatásból a szőlőültetvények több mint fele megújult. Mivel a járvány idején a vendéglátás visszaesése, a közösségi események elmaradása a fogyasztást is kedvezőtlenül érintette, a termelők az elmúlt két évben 13 milliárd forint plusz forráshoz jutottak, ami nem pusztán a túlélést tette lehetővé, hanem a felkészülést is a jövő kihívásaira.  

A rendezvényen bemutatták a HNT közreműködésével összeállított, Szövetségben a szőlő- és bortermelőkkel című kormányzati kiadványt, amely bemutatja az elmúlt 12 év ágazati eredményeit, ezek között például a magyar borok nemzetközi versenyeredményit, a bormarketing ugrásszerű fejlődését, a gazdákat terhelő adminisztráció egyszerűsítését. Ez a dokumentum – az ígéret szerint – a következő hetekben szakmai kiadványokhoz mellékelve, illetve személyes találkozókon jut majd el a termelőkhöz.