A magas hőmérséklet a tejtermelő telepeken átlagosan 10–35 százalékos termelés csökkenést okozhat, de a romlás elérheti a 40-50 százalékot is! A napi tejtermelés csökkenésén kívül a szárazonállás idején csökkenhet a megszülető borjak testtömege és a későbbi laktációs teljesítmény. Gyakoribbá válhat a tőgygyulladás, jelentősen romlanak a szaporodásbiológiai mutatók, csökken az ivarzó egyedek száma, nő a spermaindex, gyakoribb lesz az embrióelhalás és vetélés A hőstressz a tehenek szervezete mellett a borjak és a növendékek szervezetét is megviseli.

Nem csak a termelés, de az állatok természetes ellenállóképessége is romlik, ezért ilyenkor nő az állományon belüli megbetegedések száma. A jelentős termeléskiesés és a számos egyéb veszteség komoly nyereségcsökkenéssel jár, ezért a tejtermelő szarvasmarhatelepeken hatékony hőstressz elleni védekezésre van szükség. A csökkenő tejtermelés már a közepes méretű tehéntelepeken is több millió forintos árbevétel-csökkenést eredményezhet!

A szarvasmarháknak tág a semleges hőmérsékleti zónája, ami -15-20  ̊C és +25  ̊C között található, de az állatok komfort zónája ennél szűkebb intervallumban, -5  ̊C +10  ̊C közötti tartományban mozog.

Hazánkban a magas napi hőmérséklet miatt a Holstein szarvasmarhák tejtermelése akár 30-70%-kal is csökkenhet. A túl magas hőmérséklet gyengíti az állatok immunrendszerét, így azok jóval fogékonyabbak lesznek a betegségekre, például a tőgygyulladásra.

Az állatok a hőtermelés csökkentését alacsonyabb takarmányfelvétellel, vagy csökkent emésztéssel érik el. Abban az esetben, ha a hőmérsékletemelkedést a tehén nem tudja tovább kompenzálni, hőstresszes állapotról beszélünk. 25  ̊C napi hőmérséklet felett az állatok nem fekszenek, hanem az itatónál csoportosulva keresik azokat a helyeket, ahol a testüket hűteni tudják

A RISKA rendszer új fejlesztésével minden istállóban mérjük a hőmérsékletet, a páratartalmat, és a mérési adatokat használjuk az istállóban lévő ventilátorok, függönyök intelligens vezérlésére! Javasoljuk, hogy a telepen több ponton is mérjük a külső hőmérsékletet, illetve a szélerősséget.

Vezérlő rendszerünk lényege, hogy nyitott, bővíthető és egyedileg fejlesztett. Így lehetőségünk van arra, hogy a ventilátorok működését is figyeljük, mérjük. Minden instálóba telepítésre kerül az egyedi mérő-vezérlő rendszer, amely képes más adatok összegyűjtésére is. Az adatokat a saját belső hálózaton keresztül egy kijelölt központban gyűjtjük, tároljuk és egy web rendszeren keresztül jelenítjük meg a RISKA szokásos adataival együtt. 

A laktációban termelt tej mennyiségét az ellés idején uralkodó időjárási tényezők nagymértékben befolyásolják. Tapasztalataink szerint a téli hónapokban ellett tehenek legalább 21%-kal magasabb tejhozamot produkálnak, mint a nyáron ellettek. A legnagyobb különbség a télen és nyáron ellett tehenek között a laktáció első 60 napjában tapasztalható. Az alacsony tejhozamú tehenek 27%-kal, a magas hozamú tehenek 48%-kal több hőt termeltek, mint a nem laktáló társaik. A hőstressz hatására a tejtermelés mennyiségében történő visszaesés mellett, jelentősen romlik a tej beltartalma is.

Az állomány teljesítményét csökkentő fertilitási zavarok jelentős anyagi veszteséget okoznak a tulajdonosoknak, aminek hátterében leggyakrabban a petefészek működési zavara, illetve/és a korai embrióelhalás áll.

Vizsgálataink szerint a késői vemhesség alatt hőhatásnak kitett tehenektől született üszők kisebbek, az első laktációjuk során átlagosan napi 5 kilóval kevesebb tejet termeltek.

A Riska mérő-vezérlő rendszerével a tárolt adatok a későbbiekben vizsgálhatók, különösen azért, mert azokat összekötjük a RISKA napi fejési és termékenyítési adataival, így elemezhetővé válnak.

Mérjük a ventilátorok működését és teljesítmény felvételét, így lehetőség van az áramfogyasztás elemzésére, vagyis istállónkként elemehetővé válik az energiafogyasztás értékelése. Azonnal észrevehető az istállókban lévő ventilátorok kikapcsolt állapota, mert az online DASHBOARD monitorozó rendszer ezt is jelzi.

Példaképpen bemutatok néhány termelési grafikont, ami jól mutatja a nyári teljesítménycsökkenés hatását. Egy magyar nagyüzem többéves adatbázisában jól látható a napi átlagos termeléscsökkenés nyáron. Az utolsó öt évben rendszeresen visszaesett a fejési átlag, aminek legfőbb oka a nyári meleg volt, majd a nyár elmúltával minden évben visszatért a tavaszi termelési színvonal. A tavaszi-őszi fejési átlaghoz képest a nyári 5 kg/nappal volt kisebb. Ez a mértékváltozás nagyon sok üzemben kimutatható, amit ha a példa kedvéért 500 tehénre vetítünk, akkor az napi 2500 kg veszteséget jelent. Ha a magas hőmérséklet 60 napig tart, akkor ez összesen 150.000 kg-os veszteség, ami 100 Ft/kg átvételi árral számolva 15 millió forint! A műszaki fejlesztés és a beruházás költsége ennél jóval kisebb összeg, de az biztos, hogy akár egy év alatt is megtérülhet!

Egy másik elemzés azt demonstrálja, hogy miközben a telep átlagos napi termelése a 3. laktációban (sárga vonal) tejelési naponként 5 év átlagában kiegyenlítetten történik, az egyik tehén saját laktációs görbéjében (kék vonal) az augusztus 7-i termelés a megelőző és követő napokban 5-6 kg-os csökkenést mutat. Ha megvizsgáljuk a többi állat ebben az időszakban dokumentált fejési adatait, akkor ehhez hasonló értékeket találunk!

A Riska program nem csak a hőstressz hatását tudja kimutatni, hanem a tehén életében előforduló többi változást is, ami lehet betegség, takarmányváltozás, időjárás, belső szervezési probléma, de az is jól látszik, hogy a telep saját átlagos hozama (kék vonal) mennyire tér el az országos átlagtól (sárga vonal). Az egyes tehenek saját termelésváltozását (a piros pontokkal) a grafikon alján látható kék pontok kísérik, amik az állategészségügyi kezelések adatait jelzik. Ezek előfordulásakor jól látszik a tehén saját termelésének a visszaesése.

Az adatok elemzéséhez sok segítséget ad a Riska rendszer Farm Menedzsment Modellje, aminek bemutatását a közeljövőben tervezzük. Ezzel a statisztikai elemzéssel már látványosan, grafikonokkal lehet bemutatni az országos és a saját telep fajlagos értékeinek eltérését, amivel a tej kilogramm összesen adateltérés az átvételi árral már forint eltérésként (veszteségként vagy nyereségként) lesz láthatóvá téve! Ezzel a módszerrel az apai ivadékcsoportok és a fajták közötti különbségek is láthatóvá tehetők!

                                                                                             Tomjanovich Géza és Székely András