A kukorica idei indulásánál a lassú, egyenetlen kelés és a korai kártevők megjelenése együtt növeli a kockázatot. A fiatal állományokban több helyen már figyelni kell a barkófélékre és a talajlakó kártevőkre, különösen ott, ahol a száraz felső talajréteg miatt vontatott a fejlődés.

A kukorica a keléstől a néhány leveles állapotig a legérzékenyebb. Ha ebben az időszakban erősödik a rágáskár, vagy a csíra illetve a talajszint közeli növényi részek sérülnek, abból tőhiány és ritkább állomány lehet. Ez később már nehezen pótolható.

A kockázatot most az időjárás is felerősíti. A száraz, szeles tavasz lassítja a növények indulását, így a kukorica hosszabb ideig marad abban az állapotban, amikor a korai kártétel nagyobb veszteséget okozhat. Kedvezőbb nedvességi viszonyok mellett a növény gyorsabban túljuthatna ezen a szakaszon.

A barkófélék kártétele főként a fiatal kapás kultúrákban jelenthet gondot. A rágás nyomai eleinte kisebbnek tűnhetnek, de foltszerű gyengülés, hiányos kelés vagy állományritkulás esetén már gazdasági jelentőségű problémáról lehet szó. A talajlakó kártevők jelenléte táblánként eltérő, ezért az általános térségi helyzet önmagában nem ad elég biztos támpontot.

Most a rendszeres táblaszemle a legfontosabb. Külön figyelmet érdemelnek a gyengébben kelő foltok, a táblaszélek, a korábban problémás területek és azok a táblák, ahol az elővetemény, a gyomosodás vagy a talajállapot eleve növeli a kártevők esélyét.

A korai tőveszteség nemcsak az aktuális állománysűrűséget érinti. A ritkább kukorica később gyengébben zár, könnyebben gyomosodik, egyenetlenebbül fejlődik, és a szezon későbbi beavatkozásait is megnehezítheti. Ezért a mostani időszak nem látványos, de a termésbiztonság szempontjából fontos döntési pont.

A következő hetekben a csapadék és a hőmérséklet alakulása döntő lesz. Ha javulnak a kelési feltételek, a kukorica gyorsabban kinőhet a legérzékenyebb szakaszból. Ha viszont marad a száraz indulás, a korai kártevők elleni figyelemnek is nagyobb szerepe lesz.

Kováts Viktor