Gép
Könnyűszerkezetes acélcsarnokok a mezőgazdaságban
2023. July 30.
Acélszerkezetekkel a mezőgazdaságban sok helyen találkozhatunk. Elsősorban a csarnokok, csarnokrendszerek kapcsán, de az állattartó épületek, terménytárolók vagy a korszerű termesztőberendezések (fóliasátrak, üvegházak) esetében úgyszintén.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szeretném röviden bemutatni az imént felsorolt acélszerkezetes épületek egy-egy jellegzetes példáját.

A korszerű csarnoképületek acél-, illetve könnyűacél-szerkezetűek. Az acélszerkezetű csarnokok általában egyszintes építmények, melyek lényegében tetőszerkezetből, térelhatároló és különféle tartószerkezeti elemekből (oszlopok, darupályák, kiváltó oszlopok, stb.) állnak. A tartószerkezet fő méreteit, alaprajzi elrendezését (az épület méretei, dilatációs szakaszok, oszlopok helyei, stb.), a keresztmetszet kialakítását és szerkezeti megoldását (a tetőszerkezet formája, a főtartók típusa, stb.) mindenekelőtt a csarnok rendeltetése határozza meg. A tartószerkezet kialakítását pedig a következő tényezők figyelembevételével célszerű megválasztani:

  • a szállítóberendezések (daruk) száma, mérete és teherbírása,
  • a kapuk mérete és mozgathatósága,
  • a belső megvilágítással és hőszigeteléssel kapcsolatos követelmények,
  • a fűtés és a szellőzés megoldása.

Különleges esetekben még egyéb szempontokat is célszerű figyelembe venni:

  • későbbi bővíthetőség, illetve átalakíthatóság,
  • a csarnokba kerülő gépek, berendezések szerelésének, karbantartásának és esetleges cseréjének lehetősége,
  • az altalaj teherbírási viszonyai, stb.

Egy acélszerkezetű (ideértve a könnyűacél-szerkezetűeket is) csarnok többféle szerkezeti megoldással készülhet. A földszintes vasbeton rendszerű csarnokok általában fő tartószerkezetekből és az ezeken nyugvó tetőfödémekből állnak. A tetőfödém-megoldások az elmúlt évtizedek alatt sokat módosultak (nádtetőtől a fém profillemezig). A csarnokok első változatai még szelemenes rendszerrel épültek. A helyszíni előregyártás fejlődése később azonban lehetővé tette az apróbb elemek összevonását, így kialakult a nagyméretű bordás tetőelemmel ellátott épület. Ezekkel az áthidalásokkal a 12 méteres vagy annál nagyobb fesztáv is megvalósítható.

A keretrendszerű szerkezetek mellett kifejlődtek olyan csarnokrendszerek is, amelyeknél egyetlen felület viseli a terhet. Ilyenek a gyakori térrácsszerkezetek, valamint az egy vagy két irányban görbült héjszerkezetek. A többhajós csarnokok szerkezeti vázát az egyhajós megoldások szerkezeti elemeinek sorolásával készítik. Erőjátékuk bonyolultabb, mint az egyhajósoké, valamint a hőhatásokra és a támaszsüllyesztésekre is érzékenyebbek.

Egyes esetekben a csarnokok belső levegőjének temperálása vagy fűtése is igényként merül fel. Ez a feladat általában légfűtő berendezésekkel oldható meg a legegyszerűbben.

A táblázat az egyes légfűtő berendezések ajánlott alkalmazási területeit ismerteti. 

1. táblázat A különböző légfűtő berendezések ajánlott alkalmazási területei

 

Létesítmény megnevezése

Termoventilátor

Hőlégfúvó

Légfűtőtest

mobil

stabil

 

Növényház

+

+

+

+

Fóliasátor

 

+

+

+

 

Istállók

+

 

+

+

Fejőház

+

 

 

+

 

Terménytároló

 

+

+

 

Előszárító

 

+

+

+

 

Műhelyek

+

+

+

+

Zárt gépraktár

+

+

+

 

Nagygarázs

+

+

+

 

 

Raktárcsarnok

 

+

+

+

Áruház

+

 

+

+

Kiállítási csarnok

+

+

+

 

Sportcsarnok

 

 

+

+

 

Új építkezés

 

+

 

 

Eszjözök jégmentesítése

 

+

 

 

Az anyagot összeállított: Kovács Zoltán

Atukavíz2Horváth és HuszárIvóvíz6Agroforte GrainFormula GPDPMG Zrt.Szamos AblakCincilla2GyümölcsgépAtukavíz3Máté Metál 04.17.CincillaCharlie HűtőGordius Solution tenderSzalkai és TársaPályázat Európa Kft.Hajdú László diófa banner - törölhetőHotel Hunor - törölhetőMagyar Kukorica Klub banner - törölhetőAgro NatúrtápSzilágyi HűtőMagyar Pékség Kft.VC 999 05.02.Fórum Plussz Kft,DerulaAtukavíz1 05.01.-igOrbán KályhaAgrologica 04.17.
PRINT LAPOK