Az Európai Bizottság közleménye szerint az uniós bizottság a részleges mentességet biztosító rendeletet azért fogadta el, hogy kezelje a mezőgazdasági termelők jövedelemmel kapcsolatos aggályait. Ennek előzménye: több tagállam is nagyobb fokú rugalmasságot kért, hogy hatékonyabban reagálhasson az uniós mezőgazdasági termelők előtt álló kihívásokra.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik szántóterületük négy százalékának parlagon, illetve hasznosítatlanul hagyása helyett a szántóterületük szintén négy százalékán nitrogénmegkötő növényeket, például lencsét, borsót vagy lóbabot, illetve úgynevezett köztes kultúrákat termesztenek, úgy tekintendők, mint akik teljesítik a vonatkozó követelményt.

A közlemény részletezte: köztes kultúrák olyan növények, amelyeket két fő növénykultúra között termesztenek, és takarmányként vagy zöldtrágyaként szolgálhatnak. A nitrogénmegkötő növények és a köztes kultúrák alkalmazása számos környezeti előnnyel jár a talajegészség szempontjából, többek között a talaj biológiai sokfélesége és a tápanyag-kimosódás csökkenése terén. A KAP környezetvédelmi törekvéseinek fenntartása érdekében a növényeket növényvédő szerek nélkül kell termeszteni.

Az EB közölte: akik szeretnék, továbbra is teljesíthetik az előírást a terület parlagon vagy hasznosítatlanul hagyásával.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek nemzeti szinten kívánják alkalmazni az eltérést, erről 15 napon belül értesíteniük kell az Európai Bizottságot, hogy a mezőgazdasági termelők a lehető leghamarabb megkapják a szükséges tájékoztatást.

A rendelet – amely február 14-én lépett hatályba, és visszamenőleges hatállyal, egy évig, azaz 2024. december 31-ig alkalmazható megfelelő, egyensúlyt teremt egyrészt a válságokkal küzdő mezőgazdasági termelők megfelelő támogatása, másrészt a biológiai sokféleség és a talajminőség védelme között.

*

A szabályozás alapja, hogy a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti támogatási időszakának keretei között a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) fenntartását segítő előírások az egyes támogatásokat igénylőkre nézve kötelező jellegűek. Az Európai Bizottság minapi döntése a feltételesség szabályrendszerének HMKÁ 8. számú előírása könnyített teljesítését teszi lehetővé idén, ahova többek között a nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányára vonatkozó előírás, valamint a védett tájképi elemek megőrzésének előírása is tartozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy parlagon hagyott terület nélkül is megfelelhetnek a gazdálkodók ennek a HMKÁ szerinti kötelezettségüknek. További könnyítés, hogy a másodvetésekre korábban főszabályként alkalmazandó 0,3-es szorzótényezőt is felemelték az idei év tekintetében egyre, tehát a másodvetéses teljesítésnél sem kell nagyobb területtel számolni.

Az ily módon megváltozott alapkövetelmények miatt lehetőség nyílik az idei évben az Agro-ökológiai Program (AÖP) megfelelő szántóföldi gyakorlatát is kiigazítani. Tehát az a gazdálkodó is élhet a 8. számú HMKÁ előírás keretében megnyíló derogáció lehetőségével, aki az AÖP-ben a szántóterület meghatározott arányának nem termelő területként történő kijelölését választja.

Élni fogunk az uniós jog adta lehetőséggel, és megtesszük a szükséges kiigazításokat a végrehajtáshoz elengedhetetlen nemzeti jogszabályainkban. Mindez természetesen nem elegendő eredmény az adminisztrációs terhek csökkentése terén, ezért hazánk számos új javaslattal fog élni ezen a területen – hangsúlyozta Feldman Zsolt, a magyar Agrárminisztérium államtitkára.