A magyar föld jövője ugyanis ma már nem csak arról szól, hogy ki szerepel a tulajdoni lapon. Legalább ilyen fontos kérdés, hogy ki műveli meg a területet, ki tud beruházni, és lesz-e elég aktív gazdálkodó a következő évtizedekben.
A föld továbbra is stratégiai erőforrás. Termelési alap, vagyonbiztonsági elem és a vidéki gazdaság egyik legfontosabb pillére. Éppen ezért nem mindegy, hogy a földpiac, a haszonbérleti rendszer és a generációváltás milyen irányba mozdul el. A gazdák számára a kérdés gyakorlati: lehet-e területhez jutni, lehet-e hosszú távra tervezni, és megéri-e fejleszteni egy olyan gazdaságot, amelynek földhasználata bizonytalan.
A vita egyik központi eleme a fiatal gazdák helyzete. A földhöz jutás ma sokszor nemcsak szándék, hanem tőke, kapcsolatrendszer és öröklési helyzet kérdése is. Aki nem családi gazdaságba lép be, nehezen jut versenyképes méretű területhez. Ha pedig a föld bérletben van, a fejlesztési döntéseknél mindig megjelenik a bizonytalanság: mennyi időre tervezhető a művelés, megtérül-e a beruházás, és lesz-e folytatás a szerződés lejárta után.
A KSH 2024-es adatai szerint 73 ezer hektár mező- és erdőgazdasági terület cserélt gazdát. A szántó átlagára hektáronként 2,4 millió forint volt, miközben a szántók több mint felét bérlők használták. Ez jól mutatja, hogy a tulajdon és a tényleges földhasználat sok esetben különválik.
Ez önmagában nem probléma, ha a haszonbérlet kiszámítható, a szerződés rendezett, és a gazdálkodó hosszabb távon is számolhat a területtel. Gond akkor keletkezik, ha a birtokszerkezet nem segíti a működő gazdaságokat, vagy ha a föld inkább passzív vagyonelemként jelenik meg, nem pedig termelőeszközként.
A földforgalmi szabályok változásai ezért nemcsak jogi részletkérdések. Az elővásárlási jog, a haszonbérlet, a családon belüli átadás vagy a kifüggesztési szabályok mind befolyásolják, ki tud földet szerezni vagy használni. Egy-egy módosítás a gyakorlatban dönthet arról, hogy egy fiatal gazda tud-e indulni, egy meglévő gazdaság tud-e bővülni, vagy egy terület hosszú időre kikerül-e az aktív termelésből.
A következő évek egyik nagy agrárpolitikai feladata az egyensúly megtalálása lesz. A magyar föld védelme továbbra is alapvető szempont, de önmagában nem elég. A föld akkor marad valóban mezőgazdasági erőforrás, ha van, aki szakszerűen, tőkével, tudással és hosszú távú érdekeltséggel műveli.
A kérdés tehát nem egyszerűen az, kié lesz a magyar föld. Hanem az is, ki tud rajta gazdálkodni, ki meri fejleszteni, és ki viszi tovább a termelést a következő generációban.
Kováts Viktor
