Az idei hőhullámok kétmilliárd eurós bevételkiesést okozhatnak az európai gabonaágazatban. A kisebb termés mellett a takarmányhiány, a növekvő beszerzési igény és az alkalmazkodáshoz szükséges beruházások is terhelik a gazdaságokat.

Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban több helyen 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, miközben számos termőtérségben súlyos vízhiány alakult ki. Az Energy and Climate Intelligence Unit számításai szerint az európai gabonaágazat bevételkiesése elérheti a kétmilliárd eurót.

Ez az Európai Unió 2024-es, 531,9 milliárd eurós mezőgazdasági kibocsátásának körülbelül 0,4 százaléka. Az uniós összteljesítményhez mérve mérsékelt arány, a közvetlenül érintett gabonatermelők és állattartók számára azonban jelentős veszteség.

Fogy a takarmánytartalék
A hőség a legelőket és a takarmánynövényeket is visszavetette. Németország egyes térségeiben az első kaszálás után már nem indult újra megfelelően a fű növekedése. Hollandiában olyan gazdaság is van, ahol már nyáron megkezdték a télre félretett takarmány felhasználását.

A silókukorica gyenge termése tovább növelheti a hiányt. Ha kevesebb tömegtakarmány kerül a telepekre, az állattartóknak vásárolt takarmánnyal vagy több gabonával kell pótolniuk a kiesést. A növénytermesztés időjárási vesztesége így az állattenyésztés költségeiben is megjelenik.

A gazdaságok számára ezért nemcsak az a kérdés, mennyi termény kerül a raktárakba. Ugyanilyen fontos, hogy meddig tartanak ki a takarmánykészletek, és milyen áron lehet pótolni a hiányzó mennyiséget.

Átrendeződhet a vetésszerkezet
A tartós vízhiány hosszabb távon az európai növénytermesztés területi súlypontjait is módosíthatja. A vízigényes kultúrák egyes térségekben egyre nagyobb kockázattal termeszthetők, miközben a kukorica termelése északabbra tolódhat. Lengyelország szerepe ezzel erősödhet az európai kukoricapiacon.

Az ismétlődő aszályok a vetésszerkezetet, a fajtaválasztást és a gazdaságok takarmánybázisát is érintik. A termelőknek egyre inkább az adott termőhely vízellátásához kell igazítaniuk a termesztési terveket.

Növekvő költségek
Mindezek ellenérenincs szó az európai gabonatermelés összeomlásáról. A 2026-os kibocsátást mintegy 289 millió tonnára becsülik, az évtized végéig pedig 278–320 millió tonna közötti terméssel számolnak.

A meghatározó kérdés az, milyen költséggel tartható fenn ez a szint. Az öntözés, a gazdaságon belüli víztárolás és a talaj vízmegtartó képességét javító művelés mérsékelheti a kockázatot, de beruházást igényel.

A hőség számlája így nem ér véget a betakarítással. A kisebb hozam, a takarmány pótlása és az alkalmazkodási beruházások együtt növelik a termelés költségét. Ennek egy része később az élelmiszerárakban is megjelenhet.