A géppiacon belül az erőgépek a legnépszerűbbek 57 százalékos részesedéssel, míg a többit a munkagépek és egyéb gépek a forgalmazása tette ki. A teljes értékesítésen belül 39 százalék a traktoroké 39, a gabonakombájnoké pedig 7 százalék.

A mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik, az elmúlt esztendei gép- és alkatrész-forgalom növekedést mutat. Azt is figyelembe véve, hogy 2021-ben ugyancsak rekord született, hiszen a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom tavaly meghaladta a 300 milliárd forintot, bár a szeszélyes időjárás és a járványhelyzet mellett komoly gyártói áremelésekkel, továbbá a gyakori és kedvezőtlen euró-forint árfolyamváltozások árdrágító hatásával is számolni kellett, mindemellett a szállítási, gyártási és alkatrészellátási nehézségek is fennakadásokat okoztak. Az előzetes várakozások szerint a gép- és az alkatrészellátás területén a jövőben is folyamatos áremelkedésre kell számítani.

Mindez az Agrárközgazdasági Intézet jelentéséből derül ki, a Mezőgazdasági gépek forgalma című Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében végzett adatgyűjtés révén.

Összefoglalóan elmondható, hogy a magyarországi mezőgéppiacot a fokozatos fejlődés jellemzi, a géppark egyre korszerűbb, amit a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei, valamint az előttünk álló környezeti, illetve klimatikus kihívások indokolnak.

Öröm az ürömben, hogy a közelmúltban többféle pályázati forrás is támogatta a gépbeszerzéseket, ennek köszönhetően (is) a múlt esztendőben sokan juthattak mezőgazdasági gépekhez, eszközökhöz.

A vizsgált időszakban a mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 64 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, ezen belül érdekesség, hogy a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi eladás 45 százaléka. Ugyanakkor a vizsgált időszakban az első tíz cég részesedése két, a három legnagyobb vállalkozásé pedig három százalékkal csökkent, ez pedig a közepes és kisebb forgalmazók némi erősödésére utal.

A felmérésből az is kiderül, hogy a mezőgazdasági termelők továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legnagyobb összeget. A célpiac legfontosabb szegmense a traktor, amelyből bőséges a hazai választék. Az egy évvel korábbi időszakhoz képest  az ismert nyugati és keleti, illetve távol-keleti márkákból 2022 első negyedévében 95-tel több, azaz 871 új kerekes traktort adtak el 24,2 milliárd forint értékben. A legnagyobb részarányt még mindig az 50–100 LE-s könnyű univerzális kategória képviseli, noha két százalékkal csökkent az eladott darabszám, összesen 232 ilyen traktor talált gazdára. A 101–140 LE-s kategóriából 53, a 141–190 LE-s úgynevezett „farmmindenes” csoportba tartozókból három, míg a 191–260 LE-s traktorokból négy százalékkal nőtt a kereslet. Talán sokatmondó adat, hogy a 260 LE fölötti traktorok értékesített mennyisége 73 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az önjáró rakodók értékesítése (146 darab) pedig 38 százalékkal nőtt a 2022. január–márciusi időszakban. Továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 106 darab több mint felét a nagyobb, 7–9 méteres rakodási magasságú változatokból adták el a kereskedők. Ugyanakkor a törzscsuklós homlokrakodók iránt 43 százalékkal esett vissza a kereslet, míg a csúszókormányos kisrakodókból 67 százalékkal többet adtak el. A traktorra szerelhető homlokrakodókból 234 darab kelt el a bázisidőszakban eladott 168-cal szemben.

Ha a gabonakombájn-piacot nézzük, ott is bővülés figyelhető meg, hiszen az idei év első negyedében 46 új arató-cséplő gép került forgalomba 4,6 milliárd forint értékben az egy esztendővel korábbi 35-tel szemben. A kombájnokhoz az egy évvel korábbihoz képest fele annyi kukorica- és napraforgó-betakarító adapter talált vevőre.

A mezőgazdasági munkagéppiacot vizsgálva kiderül: 1.335 különböző talajművelő gépet értékesítettek a kereskedők, ez 10 százalékos növekedést jelent a vizsgált időszakban. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból, a tárcsás talajművelőkből és a magágykészítőkből vásároltak a legtöbbet. A szárzúzókból 14, a tárcsás talajművelőkből 23 százalékkal nőtt a kereslet, ezzel szemben a magágykészítőkből 12 százalékkal kevesebb fogyott.

A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti igény idén jelentősen nőtt, márciusig 67 százalékkal többet adtak el, a metszők, előmetszők és a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek. Tápanyag-kijuttató gépekből viszont tizenegy, vetőgépekből pedig egy százalékkal maradt el a kereslet az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A szilárdműtrágya-szórókból 334 darabot adtak el, a szemenkénti vetőgépekből 247 darabot.

A növényvédő gépek iránti kereslet 44 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi időszakhoz képest, a piacra került 447 növényvédő gépből 331 függesztett illetve vontatott, míg 18 önjáró szántóföldi permetezőgép, 82 pedig ültetvénypermetező volt. A szálastakarmány-betakarítók értékesítése megkétszereződött, ezen belül a rendkezelőkből háromszor annyit, míg a fűkaszákból 56 százalékkal adtak el többet.

A bálázó gépek értékesítése is kétszeresére nőtt (126 darab lelt gazdára), s 25 új bálacsomagoló gépet is eladtak, háromszor annyit, mint 2021. első negyedévében. Öntözőgépekből 1,5 milliárd forint nagyságrendben értékesítettek az egy évvel korábbi 1,1 milliárd forinthoz képest.

A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 55 százalékkal növekedett, pótkocsikból 53 százalékkal értékesítettek többet.

Egy szó, mint száz, a korszerű gazdálkodás követelményeihez igyekeznek alkalmazkodni az agrárvállalkozások, ami megnyilvánul a gépeladások (több kategóriában megfigyelhető) emelkedésében is.