A hajtatott paprika-, paradicsom- és uborkakultúrákban itthon akár 90 százalékban biológiai növényvédelmet alkalmaznak, vagyis a természetes ellenségeikkel védik a károsítókat. A növényházi gazdálkodásnak köszönhetően hosszabb a friss zöldség szezonja, hiszen a szabadföldi termesztést az éghajlati adottságok jobban korlátozzák.
Az 1,7 millió tonnás magyar zöldségtermelésnek csaknem a negyede származik zöldséghajtatásból, amit körülbelül 2.600 hektár termőterületet jelenthet. A legfontosabb hajtatott zöldségfajta Magyarországon 1.500 hektárral a paprika, hajtatott salátaféléket mintegy 665 hektáron, paradicsomot körülbelül 310 hektáron, uborkát 100 hektáron termelnek. A hajtatási területek 77 százaléka Dél-Magyarországon, 13 százaléka Közép-Magyarországon található.
A növényházak az időjárási szélsőségek miatt egyre fontosabbak lesznek, hiszen szabályozott vízellátást, fény- és hőhatást biztosítanak. Itthon a kétharmaduk fűtetlen, de a geotermikus energia hasznosításával az arány jelentősen növelhetők. Az agrárkamara szerint az energiaválság közepette Magyarország számára nagy előnyt jelentene a nemzetközi versenyben, ha erre alapozva bővíthetné a növényházi termelést.
