Kalmár István mórahalmi hegybíró - miután levágott néhány vesszőt az emlékpark skanzenjének szőlőskertjében a kövidinkatőkéről - elmondta, a szőlővesszők egészségesek, épek, de az elmúlt évekhez képest némileg fejletlenebbek, ami a tavalyi év aszályos időjárásának következménye.

A szakember, aki már harminc éve vizsgálja meg január második felében az emlékparkban a szőlőtőkéket, közölte, a rügyek szép zöldek, kifejlettek. Ha a következő hónapokban kellő mennyiségű csapadék érkezik, a jelenleg mély nyugalmi állapotban lévő szőlő behozhatja a lemaradást, és kielégítő, jó termés várható.

A gazdák a rügykezdemények állapotából nemcsak a jövendő termésre következtetnek: a hagyományoknak megfelelően a levágott vesszőket meleg szobában vízbe állítják, és a hajtások alapján azt is megmondják hamarosan, mikor érdemes elkezdeni a szőlő metszését.

Bár ma már Ópusztaszer térsége nem szőlőtermesztéséről, bortermeléséről híres, a szeri monostor gazdasági épületei között tárták fel az Alföld egyik legnagyobb borospincéjét, ami azt bizonyítja, hogy már a középkorban jelentős szőlőtermesztés folyhatott a területen.

Szent Vince ünnepe alkalmából már 35 éve gyűlnek össze magyarországi és határon túli borrendek képviselői Ópusztaszeren. Idén 17 borrend mintegy hetven tagja, köztük Vajdaságból, Horgosról és Bajmokról érkező vendégek, köszöntötték a 300 körül Hispániában vértanú halált halt szent ünnepét.

A néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján - január 22. - tájegységenként különbözőképpen megjósolják a várható szőlőtermést. „Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince”, vagyis ha enyhe az idő, és olvad ezen a napon, akkor jó bortermésre lehet számítani.

A Zaragozai Szent Vincét nem csak a magyar borosgazdák tartják nagyra, Franciaországban, Dél-Németországban és Ausztriában is tisztelik. A korai keresztény idők szentjének tiszteletéhez hozzájárulhat nevének népies etimológiája: Vin-Cent (százszoros bor) is.