A japán cserebogár ma még nem magyarországi kártétel, hanem közeli növényegészségügyi kockázat. Éppen ezért fontos most figyelni rá: ha a Popillia japonica megjelenik, nem elég később védekezni, az első észlelés gyors bejelentése döntő lehet.

A faj az Európai Unióban zárlati károsító. Ez azt jelenti, hogy igazolt előfordulása hatósági intézkedéseket, felderítést és adott esetben korlátozásokat vonhat maga után. A cél nem a pánikkeltés, hanem az, hogy a gyanús észlelések ne vesszenek el a szezon napi munkái között.

A kockázat azért nőtt, mert a japán cserebogarat Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is kimutatták. Magyarországon hivatalosan nem telepedett meg, de a behurcolás esélye nagyobb, mint néhány éve. A bogár növényanyaggal, talajjal, járművekkel és áruszállítással is új területekre juthat.

A kártevő jelentősége a széles tápnövénykörben van. A kifejlett bogarak levelet, virágot és termést rághatnak, a lárvák a talajban gyökereken táplálkoznak. Érintett lehet a szőlő, több gyümölcsfaj, a kukorica, dísznövény, gyep és vadon élő növényzet is.

A termelők szempontjából ez nem csak növényvédelmi kérdés. Egy zárlati károsító megjelenése plusz felderítést, adminisztrációt, növényanyag-mozgatási korlátozást és piaci bizonytalanságot is hozhat. Minél korábban derül ki egy gyanús előfordulás, annál nagyobb az esély a helyi kezelésre.

A gazdák feladata nem a biztos fajmeghatározás. A japán cserebogár könnyen összetéveszthető más cserebogarakkal, ezért gyanú esetén a legfontosabb a jelzés a vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi szakembereinek vagy a Nébihnek. A hivatalos azonosítás a hatóság dolga.

A következő hetekben főként szőlőben, gyümölcsösben, kukoricatáblák szegélyén, kertészeti területeken és áruszállítási pontok közelében érdemes figyelni a szokatlan bogarakra. A japán cserebogár ügye most még megelőzési kérdés. Pont ezért van súlya: ha időben előkerül, még kezelhető kockázat maradhat.