A közel száz fő részvételével zajló rendezvény a két ország szakembereinek előadásai által engedett betekintést Magyarország és Románia agrár- és élelmiszertechnológiai fejlődési irányaiba, technológiai innovációiba, aktuális kihívásaiba.
A gazdasági előrejelzések szerint az agrár- és élelmiszer-technológiai ágazatok az elkövetkezendő években egyre jelentősebb mértékben járulnak hozzá a GDP-növekedéshez, az ágazatok és a kapcsolódó területek fejlesztése kiemelt potenciállal bír, a magasabb minőségű, hozzáadott értékkel rendelkező termékeket fókuszba téve. Az országok gazdasági szerkezetének, az adaptív működéshez és a versenyképesség megőrzéséhez nélkülözhetetlen, diverzifikálásában stratégiai szerep jut az agráriumnak és az élelmiszeriparnak. Az agrár- és élelmiszer-technológiában alkalmazott innovációs rendszerek sokféle módon járulnak hozzá a termelési hatékonyság és terméshozam növeléséhez, a fenntarthatóság javításához, a globális környezeti kihívások által generált nehézségek megoldásához, valamint a gazdálkodók munkájának megkönnyítéséhez. Az AI alapú eszközök és rendszerek, a robotika és az autonóm járművek lehetővé teszik, hogy a szakemberek a mezőgazdasági területeken pontosabban és hatékonyabban dolgozzanak, a termelési veszteségeket okozó negatív folyamatok megfékezésébe gyorsabban beavatkozzanak, az agrár innovációk a produktivitás növelésére, a fenntarthatóság javítására, valamint a rendelkezésre álló erőforrások hatékony optimalizálására biztosítanak lehetőséget.
A két Főkonzulátus által szervezett Innovációs tendenciák a magyar-román agrár- és élelmiszer-technológiában marosvásárhelyi konferencia célja a magyar-román agrárium és élelemiszeripar legújabb fejlesztéseire és eszközeire rálátást nyújtani, nemzetközi szakágazati tendenciákat, valamint tudástranszfer és innovatív jó gyakorlatok bemutatásával Magyarország és Románia agrárágazatot érintő jelenkori kihívásait és az ezekre adott jövőbeni lehetséges válaszokat ismertetni. A rendezvény lehetőséget kívánt biztosítani a digitális agrár- és élelemiszer-technológiai megoldásokat fejlesztő és alkalmazó magyar és román cégek bemutatkozására, valamint networkingre.
A konferenciát Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja nyitotta meg, értékelése szerint a magyar-román agrár- és élelmiszer-technológiai szektorban hiánypótló eseményt szervezett a két főkonzulátus, mely kiváló alkalmat jelent a szektorspecifikus gazdaság erősítésére és a szektorokat érintő kétoldalú kapcsolatok bővítésére. Dinya Judit Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának külgazdasági attaséja köszöntőjében kiemelte, hagy a rendezvényt a két Főkonzulátus azért hívta életre, hogy a szakmai érdeklődők számára a két ország agrár- és élelmiszeripari ágazatainak új technológiáinak, jó gyakorlatainak megismerésére, szakmai ismeretanyaguk, kapcsolati tőkéjük bővítésre lehetőséget adjon. Szungert Balázs Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja a versenyképesség egyik alapkövének számító folyamatos innováció és trend követés fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint a két ország szakemberei közötti minél szélesebb körű szakmai kapcsolatfelvételre biztatott. Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, aki a Maros megyében is működő, az Agrárminisztérium által támogatott falugazdász hálózatnak vezetője, nyitóbeszédében a két ágazat közötti együttműködés, valamint a termékpályák különböző szereplőinek összekapcsolódásának fontosságára világított rá, mely nélkül mezőgazdasági termelők vagy feldolgozók nélkül maradhat a szegmens. Székelyföldön jelenleg 45 ezer, Erdélyben 77 ezer magyar gazda tevékenykedik és a jövő komoly nemzetpolitikai kérdése lesz, hogy tíz-húsz év múlva a kisebb méretű gazdaságokban dolgozó magyar gazdák hányan maradnak meg a mezőgazdasági ágazat mellett, és milyen szinten tudnak a gazdasági folyamatokba integrálódni.
Besenyei Sarolta, az IncubCenter ügyvezető igazgatója, az Európai Bizottság szakértője, a CED marosvásárhelyi irodavezetője szerint kiemelten fontos, hogy a vállalkozók ebben az iparágban is foglalkozzanak az innovációk, technológiák és digitális megoldások jelentőségével, mert a külföldi beszállítókkal szembeni versenyképességet csak így lehet megőrizni.
A konferencián előadást tartott Dr. Márton Alíz, a magyarországi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet állattenyésztési csoportjának kutatója, aki a húsmarhatartásban alkalmazható digitális megoldások hatékonyságnövelő hatására hívta fel a figyelmet. A modern elektromos adatgyűjtő technológiák bevezetése a nehezen követhető takarmányárak, a klímaváltozás miatt változó minőségű legelők, a takarmánytartalékok, az állat biológiai állapotának követése, a kiváló minőségű hústermék előállítása, a munkaerőhiány, valamint a piacon való jelenlét követése miatt is kiemelten fontos. A transzponderek követésével a betegségek megelőzhetővé válnak, használatukkal optimális tartási feltételeket jöhetnek létre, ami fenntartható legelőgazdálkodáshoz vezet.
Dr. Adriana Păuceanu, a kolozsvári Mezőgazdasági Állategészségügyi és Élelmiszeripari Tudományegyetem professzora a csúcstechnológiák élelmiszeripari alkalmazásáról, körkörös gazdasági megoldásokról, élelmiszerpazarlás csökkentési és újrahasznosítási módokról (banánhéjból táplálékkiegészítő), az adalékanyagok megváltozott szerepéről (a feldolgozási folyamatban elveszett tápérték pótlása) és az „alternatív” élelmiszerek (alga, rovarokból készült lisztek) növekvő szerepéről tartott előadást.
Nagy-Imecs Péter a Goodroid mesterséges intelligencia alapú fejlesztésekkel és vállalati megoldásokkal foglalkozó cég vezérigazgatója az AI mezőgazdasági területtel foglalkozó cégek működésében történő felhasználásának előnyeiről tartott előadást, mely digitális alkalmazás hatékonyabb beszerzési és értékesítési folyamatokat, dinamikusabb gazdasági ügyvitelt és ügyfelekkel történő kapcsolattartást, effektív dokumentumkezelést, termékjelentés összeállítást és számlakezelést jelent.
Péterfi Attila, a Goodwill Consulting cég regionális értékesítési igazgatója azokról az aktuális romániai agrár- és élelmiszertechnológiai pályázati lehetőségekről tartott tájékoztatót, melyek az EU által biztosított forrásokból támogatják a gazdaságfejlesztést.
Az előadások után élelmiszertechnológiai, illetve agrártechnológiai aktualitások, tendenciák tematikájú panelbeszélgetésekre került sor, melyeket Dinya Judit és Szungert Balázs külgazdasági attasék moderáltak. Az agrártechnológiai panelbeszélgetésen Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Széll Levente a Hektar Seeds vezérigazgatója és Bödő Benjámin az ABZ Innovation nemzetközi menedzsere vettek részt, míg az élelmiszertechnológiai panelbeszélgetés résztvevői Héjja Szabolcs a Poultry Investment Group marketing és termékfejlesztési igazgatója, Nemes Botond a Gordon Prod vezérigazgató-helyettese, illetve Lőnhárt József a Yess! Magyarország Kft. cégvezetője voltak.
A rendezvényt a Külgazdasági és Külügyminisztérium Smart Hungary 2.0 utazó kiállítása, a Magyarországon bejegyzett legújabb csúcstechnológiás innovációkból álló kiállításának megnyitója zárta, mely a magyarországi innovátorok és innovációval foglalkozó cégek termékeit a globális kihívásokra adott válaszként tárja a nagyközönség elé. A tárlat Európát és Európán kívüli országokat bejárva intelligens otthonok, épületek és városok, intelligens mobilitás, intelligens egészségügy, orvostudomány és sport, valamint intelligens mezőgazdaság/ipar témakörökben mutatja be a nemzetközi szinten is verseny- és exportképes magyarországi innovációkat. A bemutatott elemek a smart értelmezés széleskörű palettáját képviselik, az egyes projektek az új, magas minőségű termékek létrehozására élvonalbeli, adat alapú módszereket alkalmaznak, vagy ugyanezeket a módszereket régebbi technológiák felfrissítésére, tovább fejlesztésére alkalmazzák. A projektekben a hozzáadott érték közös pont, legyen ez egy design elem vagy pedig például egy szolgáltatás, másik közös metszet pedig azaz ambiciózus hozzáállás, hogy a jelen kor kulcskérdéseivel országokon, társadalmi csoportokon túlmutatóan foglalkoznak.
*
Az Innovációs tendenciák a magyar-román agrár- és élelmiszer-technológiában konferencia a NEXT-KPI 2024, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának támogatásával, valamint a CED marosvásárhelyi irodájának segítségével valósult meg.
