Napjaink agrár- és élelmiszeripari vállalatai azon dolgoznak, hogy a Föld egyre növekvő népességét élelmiszerrel lássák el, miközben korlátozniuk kell a hulladék- és károsanyag kibocsátásukat. Eközben a fogyasztók ízlése is változik, ami növeli a keresletet a helyben termesztett termékek iránt – hangsúlyozta a MATE, az Agrárminisztérium és Magyar Kockázati- és Magántőke Befektetők Egyesületének közös szervezésű gödöllői agrárinnovációs konferenciáján Bencsik Dávid, aki szerint az ágazat fejlődését már nem feltétlenül a földterület nagyága, hanem sokkal inkább a biotechnológia adta előnyök és a gazdaságok ellenőrzését és irányítását szolgáló digitális módszerek garantálják. A fejlődéshez és a versenyben maradáshoz tőkére van szükség, ami nem árt, ha okos – tette hozzá –, éppen ezért van szükség kutatás-fejlesztésre, hozzáférésre az új technológiákhoz, szakértelemhez, ugyanis fontos időben felismerni az új trendeket, és hozzáférni a korai beszerzési lehetőségekhez.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy az intenzív mezőgazdasági kutatás-fejlesztést végző startupokba a 2000-es évek környékén szinte semmilyen tőketámogatást nem kaptak. Ezzel szemben húsz évvel később világszerte már több milliárd dollárra emelkedett ez az összeg. Mindaz, amit a világról tudunk, a szemünk előtt alakul át. Mesterségek tűnnek el, helyüket átveszi a digitalizáció és a mesterséges intelligencia. Miért ne lehetnénk mi, magyarok egy startup nemzet, mezőgazdasági irányzattal? - vetette fel a kérdés, hiszen hazánk minden adottsággal rendelkezik a sikerhez: jó föld, kedvező éghajlat, elegendő vízkészlet és kiváló képzés. Szerinte a magyar csodafegyver a szellemi tőke, csak ez sajnos egyúttal az egyik legvonzóbb exporttermékünk is egyben. Ahhoz, hogy itthon tartsuk a tehetséges fiatalokat és fejlesztéseiket, szükségünk van egy jól működő kiterjesztett ökoszisztémára: ambiciózus felsőoktatásra, kormányzati támogatásra, illetve tőkére. Ez termelheti ki a világszínvonalú magyar szabadalmakat és piacképes termékeket, szolgáltatásokat.
Az esemény kerekasztal beszélgetésén - amely az ágazati támogatásokról és a versenyképességről szólt - Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára szólt arról, hogy Magyarországon idáig a 2004-es EU-csatlakozás óta az agrár-, illetve a vidékfejlesztési támogatások rendszere elsősorban a vissza nem térintendő támogatásokra helyezte a hangsúlyt. A következő időszakra viszont a megemelkedett források, valamint az elmúlt évek tapasztalatai alapján pénzügyi eszközök bevezetését tervezik, amely elsősorban az állattenyésztés, illetve az élelmiszeripar területén tud kiegészítő támogatási lehetőséget biztosítani és ez nagymértékben növelheti az ágazatok versenyképességet. A 2021-2027-es időszakban 4265 milliárd forint jut agrár- és vidékfejlesztésre. A megemelt társfinanszírozásnak már tavaly lehetett látni a jeleit, ugyanis az Agrárminisztérium több mint 1100 milliárd forint összegben írt ki beruházásokat ösztönző pályázatokat.
A konferenciának otthont adó, egy éves Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem négy egyetem és 13 agrár-kutatóközpont egyesüléséből jött létre, ahol rengeteg érték képződik.
Fotó: Agrárminisztérium, Vermes Tibor
