A fejlesztési döntések előkészítésében egyszerre jelenik meg a helyi tudás, a közösségi részvétel, a szakmai megalapozottság és az országos fejlesztéspolitikai szempont is.
A program hosszú távú terveket készít majd elő a térségek helyi szempontjai alapján. A cél, hogy egymásra épülő folyamatként valósuljon meg a fejlesztési igények feltárása, a térségi stratégia kialakítása, a projektek szakmai előkészítése és a források felhasználása. Így a fejlesztések nem elszigetelt beruházásokként, hanem az adott térség adottságaira, problémáira és lehetőségeire építve valósulhatnak meg.
Cél: az életminőség javítása
A Szent István Program célja, hogy megerősítse a helyi partnerségeket és a vidéki térségek önálló tervezési képességét, és tartósan javítsa a vidéki élet minőségét. Támogatást kaphatnak a programban többek között közlekedési és mobilitási megoldások, utak és a közvilágítás korszerűsítése, a megújulóenergia- és vízmegtartási beruházások, az egészségügyi és gyermekellátási fejlesztések, valamint a közösségi és turisztikai célú beruházások.
A program ugyanakkor nem váltja ki a Magyar Falu Programot, a LEADER együttműködéseket vagy más hazai és európai uniós fejlesztési programokat – hanem azokkal összehangoltan, azokat kiegészítve működik. Egy olyan új együttműködési és fejlesztés-tervezési rendszert alakítanak ki ezzel, amely hosszú távon a magyar vidékfejlesztési politika meghatározó elemévé válhat, és hozzájárulhat a 2028 utáni hazai és európai uniós vidékfejlesztési rendszer szakmai megalapozásához is.
Tíz mikrotérségben indul a kísérleti program
Az új modell a gyakorlatban tíz, eltérő adottságú vidéki mikrotérségben indul majd el a program első ütemében. A kiválasztás során a települések fejlettségi és jövedelmi helyzete mellett figyelembe vették a településszerkezetet, a gazdasági karaktert, a természetföldrajzi adottságokat, valamint az energia- és fejlesztési potenciált is.
A tíz térség között találhatók aprófalvas, alföldi, domb- és hegyvidéki, valamint eltérő gazdasági karakterű – többek között mezőgazdasági, ipari és turisztikai – térségek. A kiválasztás egyik meghatározó alapját a 2024. évi egy lakosra jutó bruttó SZJA-köteles jövedelem, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti 2024. évi komplex fejlettségi mutató jelentette.
A kísérleti térségek:
Zalakaros vidéke, Harkány vidéke, Bács vidéke, Pásztó vidéke, Medgyesegyháza vidéke, Igal vidéke, Tiszaújváros vidéke, Gyöngyös vidéke, Nyírbátor vidéke és Gönc vidéke.
A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97.288 állandó lakost foglal magában. Az érintett térségek egy főre jutó átlagos jövedelme 308.629 forint, ami 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.
Összeállítják a prioritásokat
A kiválasztott térségekben fejlesztési testületek jönnek létre, ahol helyi szereplők és szakemberek együtt kialakítják a térségi fejlesztési stratégiát, összegyűjtik a helyi igényeket és szakmailag előkészítik a megvalósítható projektjavaslatokat. A testületek munkáját térségi koordinátorok is segítik.
A szakmailag már előkészített projektjavaslatokról a helyi lakosság is véleményt mondhat: a térségben élő, 16. életévüket betöltött állandó lakosok sorrendbe rendezhetik a megvalósítható fejlesztéseket, így a végső prioritások kialakításában megjelenik a helyi közösség véleménye is.
A kísérleti után jön az országos program
Az első tíz mikrotérség tapasztalatai adnak alapot a módszertan értékeléséhez és véglegesítéséhez. A második szakaszban pedig előkészítik jogilag és szervezetileg a program országos kiterjesztését, és létrejön az Országos Vidékfejlesztési Hálózat, ami a térségi szereplők szakmai támogatását, a módszertani segítségnyújtást és a jó gyakorlatok megosztását koordinálja majd.
A cél, hogy 2027. augusztus 20-ával megkezdődhessen a program országos bevezetése. Az országos szakaszban az arra jogosult vidéki térségekben lehetőség nyílik fejlesztési testületek létrehozására, és a programhoz való csatlakozásra. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2.174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.
A Szent István Vidékfejlesztési Program nem egy egyszeri támogatási konstrukció, hanem egy új, hosszú távú fejlesztési modell alapja. A vidék jövőjét érintő döntéseket ugyanis a helyi közösségek aktív részvételével, szakmai megalapozottsággal és országos fejlesztéspolitikai koordináció mellett kell meghozni.
