A Központi Statisztikai Hivatal minapi gyorstájékoztatója szerint 2022. októberében a fogyasztói árak átlagosan 21,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Különösen szembetűnő az élelmiszerárak átlagosan 40%-os emelkedése, több olyan csoport is van, ahol az éves drágulás 70-80% körüli, ilyen például a tojás, a kenyér, a tejtermékek, a sajt és a vaj.

A zöldségeknél és gyümölcsöknél az áremelkedés messze elmarad ettől a mértéktől, viszont az utóbbi hónapokban itt is drágulás tapasztalható: szeptemberhez képest a burgonya, a friss zöldségek, valamint a hazai és a déligyümölcsök átlagára 6,2%-os emelkedést mutatott.

Egy év alatt, 2021. októberhez viszonyítva:
Az élelmiszerek ára 40,0%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (87,9%), a kenyér (81,4%), a tejtermékek (75,4%), a sajt (74,7%), a vaj és vajkrém (71,6%), a száraztészta (58,6%), a margarin (58,0%), a péksütemények (54,7%) és az édesipari lisztesáru (53,4%) drágult. A termékcsoporton belül a cukor (11,8%) és az étolaj (4,4%) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 64,4%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6%-kal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért 14,9, ezen belül az új személygépkocsikért 22,5, a konyha- és egyéb bútorokért 19,7, a szobabútorokért 19,1%-kal kellett többet fizetni.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,8, ezen belül a szeszes italok 17,7%-kal drágultak. Az állateledelek ára 46,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,4, a háztartási fogyóanyagoké 29,0, a mosó- és tisztítószereké 27,3, a testápolási cikkeké 26,0%-kal lett magasabb.

A szolgáltatások díja 8,3%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1%-kal került többe.

Egy hónap alatt, 2022. szeptemberhez viszonyítva:
A fogyasztói árak átlagosan 2,0%-kal nőttek.

Az élelmiszerek 4,3%-kal drágultak, ezen belül a tojás 24,1, az édesipari lisztesáru 9,8, a tejtermékek 6,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) és a sajt egyaránt 6,2, a kenyér 6,1, a vaj és vajkrém 5,6, a péksütemények 5,8%-kal kerültek többe.

A háztartási energia ára 1,6%-kal nőtt, ezen belül a tűzifa 11,3, a palackos gáz 4,2%-kal drágult.

A háztartási fogyóanyagok 5,1, a mosó- és tisztítószerek 3,6, az állateledelek 3,4, a testápolási cikkek 3,2%-kal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,5%-kal nőtt, ezen belül a sport- és múzeumi belépők, valamint a testápolási szolgáltatások egyaránt 2,0, a lakásjavítás és -karbantartás 1,7%-kal drágult.

2022. január–októberben:
Az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 12,7, a nyugdíjas háztartások körében 13,0%-kal emelkedtek a KSH jelentése szerint.

Nemzetközi kitekintés
A magyarországi 21,1%-os infláció az Európai Unió tagállamain belül a negyedik legmagasabb érték, minket a három Balti állam előz meg (szeptemberi adatok szerint Litvánia: 24,1%, Észtország, 22,5%, Lettország: 21,8%), de 17% feletti pénzromlást tapasztaltak Boszniában, Lengyelországban, Csehországban és Bulgáriában is.

A rendelkezésre álló legfrissebb (néhol még szeptemberi) adatok szerint a környező országok sem állnak túl jól: Szlovákiában 14,2%, Ausztriában 11%, Szerbiában 14%, Romániában 15,9%, Horvátországban 12,8%-os éves inflációt mértek.

Az Európai Unió egészére vetítve az infláció 10,9%, az uniós nagy tagállamok közül Németországban 10,4%, Franciaországban 6,2%, Olaszországban 11,9%, míg Spanyolországban 7,3% a pénzromlás mértéke.

Egy-két kivétellel (pl. Hollandia 14,3%) nagyjából továbbra is igaz az a tétel, hogy minél nyugatabbra fekszik egy ország, annál kisebb az infláció, ugyanakkor a spanyolokon és a szlovéneken kívül nem nagyon találunk olyan államot, ahol az előző havi adatokhoz képest nem rosszabbodott tovább a helyzet.