Ha a kronológiát tekintjük, 2020-ban a Covid-19 vírus miatti járványhelyzet kényszerítette bezárások – melyek  elsősorban a vendéglátóipart érintették – teljesen megállították szinte a magas minőségű marhahúsfeldolgozást és a vágásokat világszerte. Ekkor nagyon nagyot esett a vágott húsmarha ára, amely magával sodorta az élőállat árakat is. Ez nem véletlen, hiszen a marhahús fogyasztói értékesítéséért legfőképp felelős szektor, a vendéglátóipar teljesen megállt. Azután 2021-ben, amikor a legtöbb országban megtörtént az újranyitás (a rendelkezésre álló Covid-19 elleni vakcinák megjelenésével és egyre több helyen történő második oltás beadásával), a marhahús ára meredeken emelkedni kezdett. Az első hónapokban még nem láthattunk túl nagy számokat, hiszen akkor még a felhalmozott, tárolt, fagyasztott marhahúst vásárolták a feldolgozók és a viszonteladók. Azonban a piacot figyelő szereplők már ekkor látták, hogy az óriási igény, és az európai szinten viszonylag kevés tárolási lehetőséget kihasználó országok készlete nem igazán hozható összhangba, ezért cselekedni kezdtek. Hatalmas intenzitással kezdték keresni így a vágóhidak és a vágáskész egyedeket étékesítő kereskedők a fiatal éves körüli bikákat, hiszen ez a kategória teljesen vágáskész, ebből az áruból lehet a lehető legtöbb kiváló minőségű húst a legrövidebb idő alatt kitermelni és eladni az akkor már egyértelműen keresleti piacon. Ez a jelenség a fiatal bikák vágott féltest árait óriási kitöréssel emelték. Eközben persze a vágótehenek, selejt tehenek ára is emelkedni kezdett, hiszen a kereskedelem tisztában volt vele, hogy ez az a termék, amelytől a gazda a „legszívesebben válik meg”, ugyanakkor húsmarhák esetén még jól hizlalható, és kitermelése is gazdaságos, amellett, hogy a húsmarhatartást jellemzően gyepre alapozott ágazatban a legtöbb helyről így a természetben nevelkedett, zömében természetes takarmányt, füvet, szénát és tömegtakarmányokat fogyasztó „egészséges környezetben élő” címkével ellátott terméket lehet előállítani.

A vágott féltest árak növekedése természetesen az élőállat árakat is emelte, így az ágazat nagyon jó kilátások elé nézett. Magyarországon a hatás csak egy fél évvel később érződött, amikor az élő, vágáskész bika ára elérte az eddigi maximumát, sőt a pár évvel ezelőtti ár majdnem dupláját is megközelítette. A vágótehén ár is növekedett, de hazánkban ennek az emelkedésnek a meredeksége jóval kisebb volt, mint Európa többi országában. Szerencsére a limousin és a blonde d’Aquitaine fajták esetén azonnal láttuk a növekedést, amely egyébként hatással is volt a tenyészállat szelekciós elképzelésekre, ugyanis sok tenyészbika előállító csökkentette a sajátteljesítményvizsgálatra szánt bikáinak számát (hiszen ez a procedúra 5 hónap hízlalást jelent), míg a növendék hízóalapanyagár növekedése azonnali jövedelemhez juttatta a termelőt az eladással. Ennek a jelenségnek pedig 2022-ben már kézzel fogható hatása is látszott, ugyanis jóval kevesebb tenyészbika került minősítésre és értékesítésre, amelyről az idei „de minimis” tenyészbika beállítási támogatások is árulkodnak.

Sajnos azonban a sok pozitív fejleményt számos negatív történés is befolyásolta, melyek sora 2021 második felében kezdődött, majd 2022-ben is folytatódott, sőt úgy tűnik, jelenleg is tart. Nevezetesen 2021 elején elkezdtek drasztikusan emelkedni a takarmány- és a műtrágya árak. A műtrágya-árrobbanás, mely kétszeres-háromszoros árat realizált az egy évvel korábbi számokat tekintve, inkább a szántóföldi növénytermesztésben okozott gondot, a takarmányár-emelkedés pedig még nem látszott a húsmarha ágazatban, mert az, őszi, téli, illetve a 2022-es év tavaszi időszakában még minden gazda a saját, előző szezonban megtermelt takarmányát etette. Azután pedig a legeltetési időszak következett, az esetleges zárt tartásban lévő üszőnevelést, vagy tenyészbika nevelést pedig még mindig a „raktárban” lévő abraktakarmánnyal oldotta meg minden tartó.

Az igazi problémák akkor kezdődtek a húsmarha ágazatban is, amikor az extrém szárazság megérkezett hazánkba is, ami ebben az évben egész Európát sújtotta. Különösen a mediterrán államok kerültek nehéz helyzetbe, de Nyugat-Európában is eddig még soha nem látott aszály tette tönkre a gabonatermést és a gyepgazdálkodást. Hazánkban főleg az Alföld került kifejezetten rossz helyzetbe, ahol gyakorlatilag júliusra elfogytak a legelők. A legtöbb gazda nem tudta, mit etessen az állataival, azt meg főként nem, hogy télre honnan szerez majd takarmányt. Mivel a dunántúli régióban is aszály volt, így ott is kevesebb termés termett mind a gabonát, mind a tömegtakarmányokat, mind a kaszálófüvet illetően. Ez pedig korlátozott készletet eredményezett, ami tovább emelte az árakat. 2022 nyarára már nem is volt kérdés, hogy a hízlalás már elvesztette jövedelemmegtartó erejét, a szektor teljesen gazdaságtalanná vált. Ugyanakkor a piacon a vágott féltestre, illetve a marhahúsra továbbra is nagy igény volt, ezért a vásárlói ár tovább emelkedett szinte minden kategóriában. Sőt az emelkedő költségek egy része be is integrálódott ágazatba, mert az eladói áremelkedés egy darabig lépést tudott tartani a költségnövekedéssel. Sajnos ez azonban 2022 őszén változott, amikor újabb hatások kezdtek érvényesülni.

Egyrészt az orosz-ukrán konfliktus igazi hatásai ekkor kezdtek érződni igazán (szemestakarmány hiány, egekbe emelkedett energiaárak, üzemanyagárak), másrészt a fogyasztók kereslete is megtorpant, hiszen a termelői árak növekedése a fogyasztói árakat is tolta felfelé, ami a keresleti piacon még elviselhető volt, azonban amikor a fogyasztói árak elérték a kritikus árszintet, akkor a kereslet csökkenni kezdett. Gondoljunk bele, hogy 2022 őszén véget ért a hivatalos nyári turista szezon, kevesebb vendég kezdett „cirkulálni” a frekventált turisztikai helyeken, tehát kevesebb minőségi marhahúsra volt igény, így az ár megtorpant – kivéve a Közel-keleti piacot illetően.

Szerencsére egyelőre a tenyészállat piacon még nem érezhető a probléma, bár Magyarországon az infláció és a magas forint-euró árfolyam okozza a „jelenleg kiváló” tenyészállat árakat. Ha ezeket az árakat euróban határozzuk meg, akkor azért más megvilágításba kerülnek a dolgok, ugyanis az ár 5-10%-ot esett minden kategóriában a tavalyi évhez képest. Mindezekből arra számítunk, hogy a következő évben egy csökkenése periódus következik, amely elsősorban az infláció által sújtott fogyasztó motiváltságának csökkenéséből ered, vagyis a kereslet csökkenni fog. Ebben az esetben azonban a termelői árak nem fogják fedezni a ráfordítás költségeit, vagyis sokan befejezhetik a húsmarhatartást a jövőben. Ezek az összefüggések bizonyára az összes húsmarha fajtára hatnak majd, így a limousinra és a blonde d’Aquitaine-re is. Mivel a húsmarhatenyésztés az élelmiszertermelés szerves része, így ez nemzetgazdasági jelentőségű és stratégiai fontosságú, ezért nagyon nagy veszteség lenne, ha az ágazat hosszútávon gyengülne, nem beszélve arról, hogy sok család megélhetése, és sok olyan szántóföldi növénytermesztés számára nélkülözhetetlen terület hasznosítása is veszélybe kerülne, amely kizárólag erre az ágazatra tudja gazdálkodását alapozni.

dr. Szücs Márton
ügyvezető igazgató
Limousin és Blonde d’Aquitaine
Tenyésztők Egyesülete