2026-ban az idénymunka egyszerre lett rugalmasabb és drágább a mezőgazdaságban. Az éves foglalkoztatási keret a korábbi 120 napról 210 napra emelkedett, vagyis ugyanaz a munkavállaló hosszabb ideig maradhat ebben a foglalkoztatási formában. A változás azonban nem egységes könnyítés: a 120 napon túli további 90 napra már emelt napi közterhet kell fizetni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdaságok nagyobb mozgásteret kapnak a hosszabb betakarítási, válogatási vagy kézimunka-igényes időszakok kezelésére, de a szezon elnyúlása már érezhetően drágább lesz. Az első 120 napban a mezőgazdasági idénymunka napi közterhe 2.400 forint, a további 90 napban viszont 3.600 forint munkavállalónként és naponként.

A módosítás jelentősége éppen abban áll, hogy sok ágazatban eddig nem a munkaszervezés, hanem a 120 napos korlát jelentette a szűk keresztmetszetet. Ahol nehéz betanított, megbízható idénymunkást találni, ott a hosszabb foglalkoztatási lehetőség valódi segítség lehet. Ugyanakkor a könnyítés nem azt jelenti, hogy az idényjellegű foglalkoztatás olcsóbb lett, hanem azt, hogy többletköltség mellett tovább használható.

A szabályozás ettől lényegében kétsávossá vált. Az első szakasz még a kedvezőbb közteherrel működik, a második szakasz viszont már magasabb napi teherrel fut. Ez a különbség a gyakorlatban arra kényszeríti a munkáltatókat, hogy pontosabban tervezzék meg, kit, mikor és mennyi ideig érdemes egyszerűsített foglalkoztatásban tartani. Nem mindegy, hogy egy munkavállaló csak az idény csúcsára kell, vagy végig a teljes szezonban.

A változás nemcsak a költségoldalon fontos, hanem az adminisztrációban is. A NAV 2026-os 08-as bevallási útmutatója szerint külön jelölni kell, ha a mezőgazdasági idénymunka napjai már a 120 napon túli, magasabb közteherrel járó időszakra esnek. Ha a munkavállaló egy hónapon belül lépi át a 120 napos határt, a foglalkoztatás napjait meg kell bontani a bevallásban: a korábbi napok még az alacsonyabb, a későbbiek már a magasabb közteherrel szerepelnek.

Ez különösen ott lehet kényes pont, ahol több idénymunkás dolgozik váltásban, vagy ahol a foglalkoztatás több hullámban, megszakításokkal történik. A 120 napos küszöb átlépése ugyanis már nemcsak jogi-technikai részlet, hanem közvetlen bérköltségi és adminisztrációs kérdés is. A pontatlan nyilvántartás könnyen hibás bevalláshoz vagy rossz költségszámításhoz vezethet.

A módosításból az is látszik, hogy a szabályozó igyekezett igazodni a mezőgazdaság munkaerőigényéhez, de nem mondott le a közteher emeléséről. Aki tehát 2026-ban a hosszabb idénymunkás foglalkoztatás lehetőségével élni akar, annak nem elég a munkaerőt megtalálnia: a többletnapok költségét és az ehhez kapcsolódó adminisztrációt is előre be kell építenie a szezontervezésbe.

Kováts Viktor