Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) elemzése szerint a tavalyi adatok alapján a növénytermesztők részesedése továbbra is meghatározó a mezőgazdasági biztosításokban, 2025-ben megközelítette a 29 milliárd forintot, az éves emelkedés 16,2 százalék. A kárkifizetéseik összege 12,7 milliárd forint, 2024-hez képest 49,3 százalékkal nőtt. Az állatbiztosítási ágazat díjbevétele 578,4 millió forint, növekedése 7,2 százalék, a kárkifizetés 28,3 százalékkal mérséklődött 141,9 millió forintra csökkent.

A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 3 milliárd forint, kárfizetése 802,2 millió forint volt, az erdőbiztosítási összeg aránya mindössze 0,05 százalék az összes befizetésen belül.

A növénybiztosítási befizetések 96,5 százaléka után igényeltek a gazdák utólagos állami díjtámogatást a 13,1 milliárd forintos keretből. A nem díjtámogatott növénybiztosítások közül a legtöbben, 11 147-en jég-, tűz- és viharkárra kötöttek biztosítást. Az állatbiztosítások közül a legnagyobb részesedés az elemi károké, 997-en kötöttek ilyen szerződést. A mezőgazdaságot érintő legjelentősebb káresemények 2025-ben a vihar-, a jég- és az aszálykárok voltak.

Az AKI az adatokból arra következtet, hogy a gazdálkodók egyre inkább felismerik a mezőgazdasági biztosítások jelentőségét. Csökkenthetik a kockázataikat úgy is, ha védekezési rendszereket építenek ki, ám ezek költségesek és az eredményességük sem biztos. A termelők védelme teljesebb lehet kiegészítő biztosítással, hiszen magasabb összegű kártérítéshez juthatnak, illetve akkor is jogosultak lehetnek kártérítésre, ha alapesetben nem kapnának - mutatott rá az intézet.

Az AKI elemzése a Magyarországon mezőgazdasági biztosításokkal foglalkozó négy biztosító adatait tartalmazza, és csak a termelőkkel közvetlenül kötött biztosításokat számolták össze, a viszontbiztosításokat nem. Az eltérő nyilvántartási rendszerek miatt a szerződések száma nem összegezhető.