A fejlesztési testületek felállításával indul a Szent István Vidékfejlesztési Program első szakasza. A Program célja, hogy olyan hosszú távú, részvételi alapú fejlesztési modellt hozzon létre a kormány, amiben a helyi közösségek nemcsak kedvezményezettjei, de aktív alakítói is a fejlesztéseknek – és így saját térségük jövőjének.

A legfontosabb szereplők a döntések előkészítésében a fejlesztési testületek lesznek: ezek fogják kialakítani a térség stratégiáját, a helyben támogatott projektek listáját, feltárják a helyi szükségleteket, és elősegítik a helyi közösségek részvételét a programban.

A program első, kísérleti szakaszában tíz eltérő adottságú vidéki mikrotérségben indul– ezek között találhatók aprófalvas, alföldi, domb- és hegyvidéki, valamint eltérő gazdasági karakterű térségek is. A kormány mikrotérségenként egymilliárd forintos fejlesztési keretet nyújt, vagyis a kísérleti program esetében 10 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre.

Térségenként tíz tagot nyílt pályázaton választanak ki a térségekben felállítandó fejlesztési testületekbe, az erre vonatkozó nyílt felhívást pedig közzé tette a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium. A jelentkezéshez csatolni kell egy szakmai önéletrajzot, egy rövid motivációs bemutatkozást, egy 3-5 oldalas írást a térség problémáiról és fejlesztési lehetőségeiről, valamint egy összeférhetetlenségi és lakóhelyre vonatkozó nyilatkozatot.

A pályázatokat október 7-ig lehet benyújtani elektronikus úton, a folyamatról bővebb információt a pályázati felhívásban olvashat.

Október végére mind a tíz térségben felállnak a fejlesztési testületek
A jelentkezők pályázatait a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium értékeli. A szempontok között szerepel a pályázó helyi beágyazottsága és a térség ismerete, a korábbi fejlesztési és projektmegvalósítási tapasztalata, a benyújtott fejlesztési elképzelés minősége, valamint a releváns szakterületi, és a közösségi együttműködési és részvételi tapasztalat is.

A minisztérium október 26-ig hoz döntést a pályázati úton bekerülő 10-10 tagról, ezzel párhuzamosan pedig kijelöl térségenként négy-négy felkért szakértőt, valamint egy-egy térségi koordinátort. Így október végére mind a tíz pilot térségben létrejön a teljes, 15 fős fejlesztési testület. A testületekben megfigyelőként részt vehetnek az érintett önkormányzatok képviselői és a térség országgyűlési képviselője is.

A testületek a novemberi alakuló ülés után elkezdik kialakítani a térség operatív fejlesztési stratégiáját, mely világosan meghatározza a térség legfontosabb problémáit, erőforrásait, és 4-6 fejlesztési prioritását. Ehhez a minisztérium módszertani sablont, statisztikai adatokat és szakmai támogatást biztosít. A formálódó prioritások mentén pedig a testületek elkezdik összegyűjteni a konkrét fejlesztési projektötleteket – ezeket benyújthatják az érintett önkormányzatok, a helyi intézmények, civil és szakmai szereplők, illetve maga a fejlesztési testület is.

Jövő tavasszal szavazhatnak a helyiek a támogatandó projektekről
A cél, hogy 2027 januárjára a testületek össze tudják állítani azt a projektlistát, amelyet elsőként a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium ellenőriz majd szakmai és támogathatósági szempontból. Ha a minisztérium szerint a projektek megfelelnek a jogi, fizikai, pénzügyi és támogathatósági szempontoknak, akkor véglegesítik a szavazásra bocsátható projektlistákat, a fejlesztések végső prioritásáról ugyanis a lakosság dönt.

A pilotprogram terve szerint 2027 februárjában tartanak majd helyi véleménynyilvánító szavazásokat a tíz érintett mikrotérségben, ahol az érintett települések lakossága sorba rendezheti a meghirdetett projekteket, és az így kialakuló sorrend határozza majd meg, mely beruházások valósulhatnak meg a programból.

A szavazás után, február végén megszületnek a végleges támogatási döntések, majd márciusban a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium megköti a támogatási szerződéseket közvetlenül az egyes projektek gazdáival. A projektgazda felelőssége lesz majd a beruházás előkészítése, tervezése, engedélyezése, kivitelezése, fenntartása, a támogatás pénzügyi felhasználása és elszámolása. A pénzügyi lebonyolítást a Magyar Államkincstár végzi, a monitoringot és az értékelést pedig a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.

A pályázati kiírás itt érhető el.

A Magyar Mezsgye olvasói számára a program azért lehet fontos, mert a lehetséges fejlesztési irányok között vízmegtartási és megújulóenergia-beruházások, közlekedési fejlesztések, valamint út- és közvilágítás-korszerűsítések is szerepelnek. Ezek mellett egészségügyi, gyermekellátási, közösségi és turisztikai projektek is támogatást kaphatnak.