Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb pontytermelője, csaknem 12 ezer tonna éves mennyiséggel. Folyamatosan nő az afrikai harcsa termelése, e halfajból 2020-ban 3.825 tonnát termeltek étkezési célra, ezzel az Európai Unióban Magyarország az első helyen áll.

2021-ben és 2022-ben négy haltermék: a balatoni hal, az akasztói sziki ponty, a szilvásváradi pisztráng és a szegedi tükörponty kapott földrajzi árujelző oltalmat.

Sokatmondó ugyanakkor, hogy - bár 2013 óta 20 százalékkal nőtt - még mindig alacsony, fejenként mindössze 6,3 kilogramm az éves magyar halfogyasztás.

Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára, Szentpéteri Sándor arról is szólt, hogy a természetes vizek halgazdálkodásában a horgászat előtérbe helyezése cél. A horgászat mintegy százmilliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP-hez, amely több, mint a természetes vizeken 2016-ban megszűnt halászat által előállított érték volt. A halfogyasztás népszerűsítése a MOHOSZ kiemelt feladata. Szentpéteri bejelentette: a kormány támogatja az étkezési hal 5 százalékos áfáját.

Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke elmondta, hogy ezen a napon idén ünneplik először a halőröket, akik több mint kétezer helyen óvják a halállományt. Az eszköz- és egyenruha-fejlesztések után az év halőre és címzetes vezető halőri cím adományázásával életpályaprogram indul számukra.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balatont a jelenlegi formájában kellene megőrizni. Azt is ismertette, hogy az 1990-es évek óta jelentősen javult a Balaton vízminősége.

Kevéssé örömteli viszont, hogy klímaváltozás hatására idén 25 centiméterrel alacsonyabb a Balaton vízszintje, mint tavaly, és az idei csapadék-előrejelzések nem biztatóak. Szükség lenne a tó szervesanyag-terhelésének csökkentésére, jelentős terhelést jelent a fürdőturizmus, a vadmadarak - főleg a kormorán - jelenléte, de az évente 2000 tonna etetőanyagot a vízbe helyező horgászat is 4-5 tonna foszfort juttat a tóba.

A rendezvényen elhangzott, hogy a magyar étkezési haltermelés 2020-ban 16,9 milliárd forint értéket állított elő, az érték évről évre nő. A 30 ezer hektárnyi nyilvántartott tógazdálkodási területből 26,5 ezer hektáron üzemelnek tavak, ahol évente 20 ezer tonna halat termelnek, ebből 14 ezer tonna étkezési méretű. Az intenzív üzemi haltermelés - a tógazdaságokkal ellentétben - nem zsugorodik, hanem folyamatosan nő, 23 vállalkozás 25 telephelyen foglalkozik ezzel a technológiával, és 2020-ban 5277 tonna halat termeltek, ami 11 százalékkal több a 2019-es mennyiségnél.

Az esemény részeként a Balatoni Halgazdálkodási (BH) Nonprofit Zrt. Tihanynál a Baross Gábor kompról három tonna két- és háromnyaras pontyot telepített a tóba. A társaság évente 300 tonna ponty telepítését végzi.

A rendezvényen négy halőr vette át a címzetes vezető halőri kinevezést, közöttük Kerekes József, a Bács-Kiskun Megyei Horgászegyesületek Szövetségének hivatásos halőre, aki megkapta az év halőre díjat.

***

Természetes vizeink megóvása és a hosszú múltra visszatekintő magyar horgászkultúra tradícióinak megőrzése nemzeti kötelességünk – szögezte le Nagy István agrárminiszter egy rendezvényen.

A Rába és Marcal folyó halállományának növelése és védelme érdekében végzett beruházás átadási ünnepségén a tárcavezető arról is beszélt, hogy a kormány stratégiai partnerével, a Magyar Országos Horgász Szövetséggel közösen azért dolgozik, hogy hazai vizeink élővilágát minden körülmények között megóvhassa. Ennek érdekében az elmúlt három évben több mint 150 horgászszervezet részesült összesen csaknem 450 millió forint értékű haltelepítési támogatásban, 2020-ban pedig megvalósulhatott a magyar halgazdálkodás történetének legnagyobb haltelepítési akciója is.

Emellett a halállomány nagyságának és sokszínűségének megőrzése érdekében kiemelt figyelmet fordítanak a vízminőség megőrzésére is. Ehhez az elmúlt években, 137 támogatott horgászszervezet munkája révén, összesen 165 millió forint értékű, a vízminőség javítását szolgáló eszközpark jöhetett létre. A tavalyi év végére pedig már 165 szervezet állíthatott fel olyan rendszert, amely a vízparti környezet fenntartását szolgálja, ezzel is elősegítve a horgászok komfortérzetét, amihez mintegy 320 millió forint támogatást használtak fel.

A miniszter felhívta a figyelmet a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programra is. A kezdeményezés egyrészt a természetes vizek halállományának növelésére törekszik, miközben a vízfolyások ökológiai állapotának és a víz minőségének javítása érdekében, az ágazat helyzetét meghatározó adatok pontosítása végett továbbfejleszti az adatgyűjtési és ellenőrzési rendszert is. Másrészt feladatának tekinti a meglévő akvakultúra termelő és halfeldolgozó vállalkozások fejlesztését, valamint versenyképességük növelését.

A Rába, hazánk egyik legkevésbé háborított folyóvize számos fajnak nyújt otthont, a Marcal folyó pedig a Rába halfajainak is kedvelt ívóhelye. A halak szaporodási feltételeinek javítása érdekében valósult meg a Marcal duzzasztó feletti bal parti hullámtéren az ívó és ivadéknevelőhely kialakítása, ami csaknem 60 millió forintba került. A beruházás során két zsilip épült, és a depónia átkotrásával, valamint kisebb tereprendezéssel a jelenlegi duzzasztás mellett is elönthetővé vált a terület.