Erről is beszélt a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke, Éder Tamás minapi sajtótájékoztatóján. Az érdekképviselet vezetője úgy értékelte: húsipari szempontból az előző év kissé kedvezőtlenebbül alakult, mint ahogy azt az év eleji előrejelzések alapján valószínűsíteni lehetett. Éves szinten a húselőállítás és húsfeldolgozás volumene 0,8 százalékkal, a húskészítménygyártás volumene 0,2 százalékkal nőtt, felülmúlva a teljes élelmiszeripar teljesítményének változását.
Emlékeztetett arra, hogy a kivitelt hónapokig akadályozta a száj- és körömfájás, valamint az afrikai sertéspestis, így éves szinten a magyar hús exportja 7 százalékkal esett vissza. A húskészítmények kivitele viszont nőtt, és a behozatal csökkenése miatt a külkereskedelmi mérleg is javult, a sertéshús mennyiségi aktívuma tavaly megközelítette a 30 ezer tonnát. A belföldi sertésállomány 2025-ben a kedvezőtlen körülmények ellenére 3 százalékkal gyarapodott, decemberre a sertések száma elérte a 2,9 milliót.
Uniós szinten ennél jóval kisebb mértékben, 0,1 százalékkal gyarapodott az állomány, az EU sertéshús-termelésében Magyarország részesedése meghaladja a 2 százalékot.
Európai szinten tavaly komoly gondokat okozott az afrikai sertéspestis, emiatt ugyanis az exportképesség romlott, miközben a kontinens belső fogyasztása stagnált. Ezek következménye az a túlkínálat, amely az élősertés árát majdnem a felére csökkentette néhány hónap alatt, és csak az utóbbi hetekben látható olyan visszarendeződés, amely alapján belátható időn belül ismét fenntartható piaci viszonyok alakulhatnak ki.
Éder Tamás elmondta: az afrikai sertéspestis a magyar húsiparra is komoly fenyegetés, ugyanis Horvátországból átterjedt Baranya vármegye déli részére, innen pedig földrajzi akadály híján 3-4 év alatt továbbjuthat a Balatonig. Ha ez bekövetkezik, az ország legalább kétharmad részéből nem lehet EU-n kívüli piacokra sertéshúst küldeni, így az elmúlt évek telepfejlesztéseinek jelentős része is értelmét vesztheti. Véleménye szerint ronthatja a belföldi kilátásokat az is, hogy az európai túltermelés miatt kialakult többlet alacsony áron jelenik meg a piacokon. A jövedelmezőségi problémák ronthatják a termelők beruházási hajlandóságát, és a kockázatok miatt a bankok is jobban meggondolják, hogy adnak-e hitelt a fejlesztési és korszerűsítési pályázatokhoz. Amennyiben nem, akkor beruházások maradhatnak el, és nem kizárt, hogy lesznek még sertéstartók, akik felhagynak a tevékenységükkel.
Az érdekképviselet vezetője úgy vélte, ha sikerül a közös agrárpolitika forrásait jól hasznosítani, a magyar sertéságazat versenyképessége pár éven belül javulhat, ám ehhez minden eddiginél nagyobb szükség lenne hatékony piacvédelmi intézkedésekre. A termelők helyzetét ugyanakkor a fogyasztók is javíthatják azzal, ha húsvétra belföldön készített, megbízható, jó minőségű húskészítményeket vásárolnak.
