Nagy István agrárminiszter fogalmazott így az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága előtti meghallgatásán. Felidézte, hogy az Európai Bizottság júliusban nyilvánosságra hozta az új génkezelési technikákkal kapcsolatos jogszabály tervezetét és a kapcsolódó hatástanulmányt. Az éghajlatváltozás, a klímaváltozás következménye, hogy új kórokozók, kártevők jelennek meg, amelyek ellen még nincs megfelelő hatóanyag. Az egyik álláspont szerint vegyi anyagokkal, kémiai módszerekkel kell megoldani a védekezést, míg a másik szerint a biológia eszközeivel, géntechnológiával.

Nagy István felhívta a figyelmet a harmadik lehetőségre. Úgy fogalmazott: vissza kell nyúlni a magyar génbanki kincsekhez, elő kell venni azokat a fajtákat, amelyek ilyen kihívások esetén is alkalmasak lehetnek. Az év nagy eredményének nevezte a 2030-ig szóló 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia megalkotását. A stratégia célja, hogy a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve, valamint a nemzetközi és európai uniós kötelezettségekhez igazodva kezelje a biológiai sokszínűség megőrzése kapcsán felmerülő problémákat. A biológiai sokféleség nagyban hozzájárul az életminőség javításához, az egészség megőrzéséhez, a nemzeti természeti örökség védelméhez, miközben nélkülözhetetlen a természeti erőforrásokon alapuló gazdasági tevékenységekhez is.

A természetvédelmi beruházásokról szólva az agrárminiszter egyebek mellett elmondta: 2010-től 465 projektet valósítottak meg, amelyek összértéke meghaladta a 90 milliárd forintot, és ezek révén több mint 300 ezer hektáron javították az élőhelyek állapotát és biztosították a természetvédelmi kezelés infrastrukturális fejlesztését. Már benyújtották az Országgyűlésnek azt a javaslatot, amelyben megerősítik a termőföld védelmét. Ennek értelmében az ipari célra kivont termőföldért háromszor többet kell majd fizetni az eddiginél. Hozzátette, hogy a beruházókat barnamezős fejlesztések megvalósítására szeretnék ösztönözni.

Nagy István kitért arra is, hogy felértékelődött az erdők és a nemzeti parkok szerepe. A koronavírus-járvány alatt az emberek megértették, hogy milyen fontos ezek védelme, a történelmi léptékű aszály pedig ráébresztette az embereket arra, hogy válaszokat kell adni a természet, az éghajlat változásaira, amelyeket zömmel az emberiség okozott. Emlékeztetett egyebek mellett arra, hogy a kormány döntése alapján a legnagyobb országfásítási programot indították el. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden természetvédelmi beavatkozás, program akkor sikeres, ha ahhoz résztvevőket, partnereket találnak.