A #castanea néven elindult közös magyar-szlovák kezdeményezés célja, hogy felmérje és hosszú távon megőrizze a Kárpát-medence egyik legértékesebb, ugyanakkor sérülékeny fafajának – a Castanea sativa – termőhelyeit és kulturális kapcsolódásait. A projekt 2025. január 1-jén indult a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) vezetésével, az Interreg Magyarország–Szlovákia Program támogatásával.

A program középpontjában két kiemelt helyszín áll: a magyarországi Nagymaros, valamint a Felvidéken fekvő Kékkő (Modrý Kameň). Ezek a települések nem csupán földrajzilag, hanem szelídgesztenyés múltjuk révén is szoros rokonságban állnak egymással. Nagymaroson Károly Róbert király már 700 éve gesztenyefát ültetett – nemcsak fát, hanem egy olyan élő tájtörténeti örökséget, amely generációkon átívelve ma is virágzik.

A MATE Kertészettudományi Intézete és Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézete a projekt szakmai gerincét adja, szlovák részről a Kékkői Önkormányzat és a zólyomi Nemzeti Erdészeti Központ (Národné Lesnícke Centrum) vesz részt az együttműködésben. A közös munka lényege: olyan tudást és tapasztalatot hozni egy asztalhoz, amely egyik fél birtokában sincs meg önállóan – de együtt teljesebb képet ad.

A szakemberek a történeti tájfeltárástól kezdve az ökológiai állapotfelmérésen át a veszélyeztető tényezők azonosításáig dolgoznak a szelídgesztenyések hosszú távú fennmaradásáért. Kiemelt szerepet kap a faj termőterületeinek monitorozása, a biodiverzitás megőrzése, valamint a génbanki gyűjtemény bővítése is, melynek központja a MATE nagymarosi kutatóállomása.

Ez az állomás nem csupán génbank, hanem nyitott tér is: tanösvények, bemutatókertek, oktatási programok és helyi műhelymunkák teszik élővé a tudományt – a gazdálkodók, diákok, természetjárók és kutatók közösségét egyaránt megszólítva. A cél: újraértelmezni és helyreállítani a „multifunkcionális gesztenyést” – olyan tájelemként, amely egyszerre szolgálja a természetvédelmet, a táj szépségét és a vidéki közösségek gazdasági életét is.

A nagymarosi állomány különösen értékes: az évszázadok során kialakult fajon belüli sokféleség nemcsak botanikai ritkaság, hanem válasz is lehet a klímaváltozás jelentette kihívásokra. Az őshonos és mediterrán eredetű fajták keveredéséből ellenállóbb, alkalmazkodóbb egyedek kerülhetnek elő – ezzel biztosítva a gesztenyések jövőjét.

A projekt egyik különlegessége a tájrekonstrukciós szemlélet. Nemcsak fák ültetéséről, hanem élőhelyek, élmények és közösségek újraépítéséről van szó. Az elérhető mintaterületek modellként szolgálhatnak más magyarországi gesztenyefoltok számára, és bemutatják, hogyan lehet múltból építkezve jövőt formálni.

A program teljes költségvetése 833 657,83 euró, amelyből az uniós hozzájárulás több mint kétharmad, 666 926,26 euró. A MATE önállóan 326 444,16 euró támogatást nyert el, amelyből a kutatási, oktatási és tájrehabilitációs feladatokat valósítja meg.

A gesztenye nem csupán fa, hanem történet. Nem csak gyümölcs, hanem közös tudás. Ápolása: jövőnk öröksége.

Fotók: Zeller Zoltán István/MATE