A rendezvényen Szabó István, az OTP Bank agrár- és élelmiszer-gazdasági értékesítési igazgatóságának vezetője többek között szólt arról, hogy a magyar agráriumot erősen érintik a különböző, haszonállatokat érintő betegségek, mint a száj- és körömfájás, az afrikai sertéspestis, a kiskérődzők pestise vagy a madárinfluenza. Mindemellett negatív hatással lesznek a szektorra az amerikai elnök által bejelentett vámok. Mindezek lefelé befolyásolják a kormány előrejelzését az idei gazdasági növekedésről (először 3,4 százalék volt, majd lerontották 2,5 százalékra). A bank szakértőinek számításai szerint viszont a GDP legfeljebb 0,5-0,6 százalékkal fog bővülni 2025 első negyedévében!
Az igazgató közölte: 2023-ban 8 százalékkal, 2024-ben 14 százalékkal esett a beruházási volumen, „van tehát hova fejlődni”. 2024-ben a magyar mezőgazdaság kibocsátása meghaladta a 4.000 milliárd forintot, ami 8 százalékkal elmarad 2023-tól. Ezen belül a növénytermesztés 11 százalékkal csökkent, míg az állattenyésztés közel 5 százalékkal nőtt – ez utóbbi a számos haszonállat-betegség miatt biztosan nem fog olyan jó évet zárni, mint tavaly.
Szabó István beszélt arról is, hogy az OTP piaci méretéhez méltóan szeretne a KAP finanszírozásában részt venni. A stagnáló agárhitelállomány miatt a beruházási támogatási pályázatok az agrárium szereplőinek is nagy lehetőséget jelentenek, amit a megnövekedett pályázati igény is mutat. Kérdésre válaszolva elmondta, az OTP piaci részesedése az agárhitelezésben 23-24 százalék és a bank két ügyfele érintett a járvány miatt elrendelt moratóriumban. A Közös Agrárpolitika 2028-tól kezdődő ciklusa a kiszivárgott hírek szerint komoly változásokat fog hozni, főként a várható támogatások összegét tekintve, ezért nagyon fontos, hogy az ágazati szereplők 2027-ig minden pályázati lehetőséget kihasználjanak - vélekedett.
A kormány célja, hogy az előző, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus Vidékfejlesztési programjában még megmaradt 300-400 milliárd forint támogatási forrást kifizesse a program 2025-ös pénzügyi zárása előtt, valamint a mostani ciklusban a Közös Agrárpolitika stratégiai terv keretében a pályázati felhívásokat meghirdesse – jelentette ki Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára. Elmondása szerint a 2014-2020-as pénzügyi ciklusban megítélt támogatásokkal 2025 decemberéig kell elszámolniuk a tagállamoknak. A jelenlegi 3.100 milliárd forintos kötelezettségvállalásból 2.650 milliárd forintot már kifizettek. Ebből 122 milliárd forint beruházási támogatást érint, a többi területalapú, illetve állatlétszám-alapú kifizetés. Kormányzati prioritás, hogy ezeket az összegeket teljes egészében kifizessék és elszámolják – tette hozzá.
Az államtitkár úgy véli, most van lehetőség a versenyképesség javítására, mivel sok a bizonytalanság a közös uniós agrártámogatási politika jövőjével kapcsolatban. 2028-ig összesen 5.400 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre, míg a 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetően a kettes pillérben 2.900 milliárd forint érhető majd el. Kiemelte: a 73 pályázati felhívásból 38 már megjelent. Köztük a legfontosabb ágazatokban, mint az állattartók, kertészeti és feldolgozóüzemek fejlesztésére kiírt pályázatoknál többszörös volt a túligénylés. Ebben a ciklusban a kormány prioritása, hogy elsősorban a kisebb családi gazdálkodókat hozza helyzetbe, így alacsonyabb összegre, de a nagy beruházási pályázatokra is elég forrást tud biztosítani a megemelt társfinanszírozásnak köszönhetően.
Viski József bejelentette: a kormány elhalasztotta a szántóföldi precíziós gépesítési pályázati kiírásokat (a nagygazdaságok akár projektenként egymillió eurós támogatást is szerezhettek volna, ennek aránya a beruházásban 50-80 százalék közé esett volna). A forrásokat átcsoportosították a feldolgozóüzemek és állattartó telepek részére kiírt pályázati intézkedésekre. A járványhelyzet indokolttá tette, hogy az állattartók részére a 2020-as pályázati felhíváshoz hasonlóan járványvédelmi pályázatot hirdessenek, egyszerűsített, gyorsított eljárásban jelentetnék meg már május hónapban, hogy őszre már megítélésre is kerülhessen a támogatás részükre, de a beruházásaik már visszamenőleg elszámolhatóak lennének. Elmondta azt is: a 2023-2027-es ciklusban a támogatott projektek főszabály szerint az elszámolható kiadások 50 százalékáig részesülnek vissza nem térítendő támogatásban. Újdonság, hogy az ezeket kiegészítő beruházási hitelekhez kapcsolódóan kamattámogatásra 10 százalék, kezességi díj támogatására pedig 5 százalékos kiegészítő támogatás is igénybe vehető. Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a tavaly beérkezett beruházási pályázatok mindegyikében őszig meghozzák a döntést, illetve a korábbi ütemterv szerint valamennyi beruházási pályázatot meghirdessenek és a forrásokat ki is helyezzék.
Herczegh András, az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója közlése szerint a mezőgazdaság magas forrásigényét jól jelzi, hogy az agrárium hitelállománya a szektor kibocsátásához viszonyítva a GDP arányában 49 százalék, míg más ágazatokban csak 18 százalékát teszi ki. A teljes agrárhitel-állomány mintegy 1.048 milliárd forint, míg az alapítvány összesen 624 milliárd forint hitelre nyújt garanciát, ennek túlnyomó többsége agárhitel. A száj-és körömfájás járvány miatt bevezetett egyéves moratórium értelmében a tőke és kamatfizetés mellett a garanciadíjak megfizetése alól is mentesülnek a gazdálkodók, az alapítvány - a bankokkal közösen - partner a hitelek átstrukturálásban.
Vulz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a járvány miatt a nyugati országrészekben leálltak a beruházások és a projektekben csúszások várhatóak. Úgy vélte, lehetőséget kell biztosítani az állattartóknak, hogy a már megkezdett beruházási elemeket is támogathassák a hamarosan megjelenő, a telepek a járványügyi infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázatból. Ő is szólt arról, hogy sok a bizonytalanság a KAP jövőjével kapcsolatban, de a 2028-tól kezdődő új finanszírozás időszakban várhatóan csökkeni fog a rendelkezésre álló források összege, ezért a gazdálkodóknak érdemes kihasználni a mostani lehetőségeket. A 80 százalékos társfinanszírozás Európában is egyedülálló - tette hozzá.
Az igazgató elmondta: jó ötlet volt előrehozni a járványvédelmi beruházást, hiszen a telepek a járványok miatt kénytelen-kelletlen már megkezdték a beruházásokat, ugyanakkor szerinte a kormánynak támogatnia kellene azokat is, akik már megkezdték ezeket a fejlesztéseket. A sajtóban hallott hírek szerint a program a sertéságazatra nem vonatkozik, Vulcz szerint érdemes lenne rájuk is kiterjeszteni. Úgy véli: a precíziós géppályázat elhalasztása komoly gond lehet, mert a gazdák már évek óta halogatják a gépek cseréjét, ez most tovább fog váratni magára.
