A tájékoztató kiegészült egy melléklettel, ahol részleteiben példákon keresztül ismertetik, hogy mely támogatások vonatkozásában mikor és milyen módon kell a vis maior bejelentéseket megtenni az elektronikus felületen.

A példákat tartalmazó segédletben olyan kérdésekre kaphatunk választ, hogy milyen hasznosítási kódot alkalmazhatunk a vis maior esemény után, hogyan fogadtatható el az AKG-ban a vállalt vetésszerkezet, miért alkalmazzuk a MobilGazda alkalmazást a bejelentésekhez stb. Fontos felhívni rá a figyelmet, hogy egyre inkább érdemes a georeferált fotók alkalmazása, becsatolása.

A most megjelent segédlet fontos javaslatokat és kéréseket is megfogalmaz, így kérik többek között, hogy amennyiben a másodvetés kikelése a szakmai szempontok alapján nem várható, úgy a vetéshez szükséges talajmunkákat ne kezdjék meg, őrizzék meg a tarlót talajtakarás céljából és a másodvetést időzítsék a várhatóan csapadékosabb és kevésbé meleg őszi időszakra. A vis maior kérelem aszályban elvetett másodvetésre így csak abban az esetben fogadható el, amennyiben a főnövény olyan növénykultúra volt (pl. gyökérzöldségek), amely után tarló nem marad, így a talajtakarásra vonatkozó előírás csak másodvetéssel teljesíthető.

A Minisztérium felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy amennyiben az aszályhelyzet következtében nem vagy várhatóan nem tudják teljesíteni az egyes támogatási feltételeket és kötelezettségeket, úgy tegyék meg a szükséges vis maior bejelentést annak érdekében is, hogy az esetleges jogkövetkezmények alól mentesüljenek. Fontos megjegyezni, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer keretében tett kárbejelentés nem minősül vis maior kérelemnek, azt külön szükséges megtenni.

Minden esetben érdemes a KÖZLEMÉNYBEN és a SEGÉDLETBEN foglaltakat alaposan áttanulmányozni! – javasolja az agrárkamara.