Nem titok, hogy Magyarországon a származási igazolások kiadásához szükséges a genetikai alapon történő származásellenőrzés (üsző és bika esetén egyaránt), illetve 2022 óta egy átfogó teljesítményvizsgálati fejlesztés is lezajlott, ami azt jelenti, hogy az állatok származása és teljesítménye jóval szigorúbb kontroll alatt áll, mint azelőtt. Az egyesület választási és éves kori méréseket vezetett be pár évvel ezelőtt, amely nem csak a súlyra terjed ki, hanem a testméretek felvételezésére is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a törzstenyészetek (tenyészbika előállító tenyészetek) kötelesek választáskor, valamint a tenyészállatok éves kora körül kihívni az egyesület technikusait, és megméretni, testméreteket felvetetni a tenyészállatok esetében. Az utóbbi évek során, mintegy 16 ezer egyed adatai kerültek rögzítésre, melyek a tenyésztésben lévő nagyjából 8 ezer „A” törzskönyves anyaállományt minősítik. Ez egy fenotípusos adatfelvétel, mely állomány szinten összehasonlítva megmutatja, hogy ténylegesen ki milyen termelési eredményt képes elérni saját koncepciójával, tenyésztési programjával. Nem veszi figyelembe ugyanakkor a környezeti hatásokat. Emiatt nagyon nehéz a genetikai képességekre következtetni. Ugyan az egyes tenyészetek folyamatosan szállítanak be a központi saját teljesítmény vizsgáló állomásra tenyészbikákat tesztelni, ahol a gyarapodásukat, hízóképességüket és küllemüket értékelik a szakemberek, mégis ez csak egy minimális lehetőség a környezeti hatások kiszűrésére és a beszállító tenyészetek genetikai alapjainak becslésére.
DNS készítése a genomikai vizsgálatokhoz
Az igazi áttörést a genomikai vizsgálatok fejlesztése jelenti. Mivel a limousin és a blonde d’Aquitaine Franciaországból származó fajták, ezért a vizsgálatok Franciaországban kerülnek elemzésre, hiszen ott található mindkét fajta esetén akkora alappopuláció, amelyből nagy számú referenciavizsgálatot lehet végezni. A limousin fajta helyzete ezt a lehetőséget tekintve sajátos, mert rendelkezésre áll egy olyan módszer Franciaországban, amely lehetőséget ad néhány mennyiségi tulajdonság teljestőképességének becslésére, genetikai rendellenességek megállapítására és nagyhatású gének alléljainak meghatározására. Ez azért fontos, mert nem elég egy-egy állat genotípusának meghatározása, hiszen attól még nem tudjuk, hogy az adott genotípus alapján milyen teljesítmény várható. Ehhez kell a referenciapopuláció, amely egyedeinek ismert a genetikai sablonja, illetve saját teljesítményadatait és ivadékteljesítmény adatait is összegyűjtötték, rögzítették, mégpedig teljesítményvizsgáló állomáson, azonos környezeti körülmények között. A mai francia genomikai érték közvetlenül lefordítható egy táblázat segítségével IBOVAL tenyészértékre, amely Franciaországban a klasszikusan, nem tejtermelő szarvasmarhafajták tenyészértékét becslő tenyészértékbecslési rendszer, amely a farmokon tartott és választott egyedekre becsül tenyészértéket. Amennyiben ezt a módszert használják Franciaországban, vagy akár más külföldi államban, akkor a farmokon előállított húsmarha ivadékok becsült tenyészértéke hasonlítható a francia egyedek tenyészértékeihez. Ez azt jelenti, hogy egy magyar tenyésztő által vett genetikai minta analízisével a tenyésztő megkapja, hogy adott tulajdonságokat, értékmérőket nézve az állata %-os értékben milyen módon tér el a francia átlagtól az ivadékainak várható teljesítményét illetően. Természetesen ezt az összehasonlítást is azért óvatosan kell kezelni, hiszen Magyarország nem Franciaország. Más a környezet, mások a földrajzi viszonyok, ettől függően pedig a várt tulajdonságok megjelenése a francia becsléstől eltérhet. Mivel azonban Magyarországon a technikusok folyamatosan monitorozzák, mérik a tenyészállatokat, valamint az ivadékaikat, így azokban a tenyészetekben, ahol elvégzik a genomikai vizsgálatokat, lehetőség van visszacsatolásra a teljesítményvizsgálat terén.
Fiatal növendék limousin méretfelvételezése
Nézzük, milyen tulajdonságokat lehet becsülni az előző módszerrel. Természetesen bármilyen tulajdonságot, mint például a növekedési erélyt, a vázfejlettséget, izmoltságot, csontfinomságot, azonban azok a tulajdonságok igazán hangsúlyosak, amelyek közvetlenül nem mérhetők egy-egy tenyészállaton. Ilyen például a tejtermelő képesség, a könnyűellésre való hajlam, medence belső átmérő, stb… Ezek az értékmérők azért nagyon hangsúlyosak, mert csak az ivadékok teljesítményvizsgálatával állapíthatók meg, ami elég hosszadalmas idő. Gondoljunk bele, hogy a húsmarha esetében egy adott párosítási konstrukció után megszületik egy tenyészállat, amit majd fél év után leválasztunk, és a növekedéséből valamennyire tudjuk követni, hogy az anya milyen tejtermelésre képes, de azt nem tudjuk, hogy ő örökölte-e ezt a képességet. Vagy akár a könnyűellésre való hajlamot. Azt majd csak akkor tudjuk meg, ha majd eléri az ivarérettséget, őt is párosítjuk, és megszületik az ő ivadéka. Ez rengeteg idő. Ezt az időt spórolja meg tulajdonképpen a genomikai vizsgálat, hiszen Franciaországban hatalmas számú párosítási konstrukciókkal és sajátteljesítmény-, illetve ivadékteljesítmény vizsgálatokkal óriási populációban ezt már letesztelték, és megállapították, hogy mely genetikai mintázatú állatoknál kívánatos az adott tulajdonság (pl. mely genomikai mintázat esetén jelentkezik általában könnyű ellés, vagy tejtermelés), és mely genotípusok eredményeznek nem kívánatos értékeket az adott tulajdonságra nézve. Ma ezt a módszert több, mint 80 országban végzik, köztük Magyarországon is már a 2015-ös év óta. Évente azonban nem sok vizsgálatot végeztetnek a tenyésztők, mert egyrészt plusz költséget jelent, a vevők pedig nem ragaszkodnak ehhez akkor, amikor tenyészállatot vásárolnak. A tenyészbika vásárlók legtöbbje keresztezési partnerként választja a limousin fajtát javítani borjaik hústermelőképességét, ezzel nagyobb árat remélve a hízóalapanyag, vagy vágóbika-, vágóüsző, vágó tehén piacon. A jelenlegi piaci helyzetben tehát elmondható, hogy nincsenek rákényszerítve a tenyésztők, hogy elvégezzék ezeket a vizsgálatokat. Üszők esetében már hangsúlyosabb a téma, mert míg a hímivar elhagyja a farmokat, addig az üszők egy része nagyon sokáig, akár élete végéig is maradhat egy farmon, folyamatosan ivadékokat létrehozva, fenntartva az anyatehén bázist. Éppen ezért az üsző vizsgálatok számának igénye folyamatosan növekszik az évek során.
Vérvétel genetikai minta analíziséhez
Egyesületünk célkitűzése 2026-ban az, hogy a törzstenyészetekben megtízszerezze a genomikai vizsgálatok számát. Nem csak a nagy tenyészállat előállító gazdaságoknál, hanem mindenkinél. A vizsgálati arányok esetében pedig az a cél, hogy kétszer annyi üsző vizsgálatára kerüljön sor, mint tenyészbikáéra. Amennyiben ezeknek a tenyészállatoknak a genomikai vizsgálati eredményei, és ezáltal az IBOVAL tenyészértékei is ismertté válnak, a hazai technikusi rendszer monitoringjával összevetve azt is láthatnánk, hogy milyen megbízhatóak a francia becslési adatok Magyarországon. Az igazi eredménye azonban az lenne a vizsgálatoknak, hogy a tenyésztők a genomikai vizsgálatok alapján korán meghozott döntéseikkel a genetikai teljesítőképességet tekintve jobb egyedeket vonnának a tenyésztésbe, mint az alapján a döntés alapján, amit a szemükkel hoznak. Ez nem azért van, mert a tenyésztők kevésbé képesek tenyésztési döntéseket hozni mérések vagy küllem alapján, hanem azért, mert egyes tulajdonságok, amelyek fontosak a genetikai előrehaladás szempontjából, csak jóval később jelentkeznek, mint amikor az első szelekciós döntéseket meg kell hozni. Hogyha abból indulunk ki, hogy a tenyésztők már fiatalkorban jobb genetikai alapú egyedeket válogatnak továbbtenyésztésre, akkor a minőségi javulás felgyorsul. Ez nem csak a tenyészállat előállító tenyészetekben, hanem az árutermelőknél is hamar megjelenik, hiszen ők is a tenyészállat előállítóktól vásárolnak tenyészállatot (tenyészbikát szinte biztosan). Ha nő a genetikai alap minősége, akkor nőnek a termelési paraméterek is, és ezt, a jobb minőséget a piac is megfizeti. Mindezek kontextusában meg kell értenünk, hogy a fejlődés üteme ugyan eltérő lehet – hol lassabb, hol gyorsabb – de a minőségi húsmarhaelőállítás aspektusából elkerülhetetlen. A lehetőségek adottak, innen már csak a tenyésztőn múlik, hogy használja-e ezeket a lehetőségeket. Végez-e genomikai vizsgálatokat van sem? Amennyiben nincs lehetősége, akkor pedig olyan állományból vásárol-e, ahol ilyen vizsgálatokat rendszeresen végeznek, vagy sem? Magyarország egy ilyen ország, ahol a legtöbb törzstenyészetben létezik ez a vizsgálat, és 2026-tól az egyesület tervei szerint tízszer ennyi vizsgálat készül majd minden évben.
Szőrminta vétel a genomikai vizsgálathoz
Egyesületünk legfontosabb döntéshozó szerve, a közgyűlés ezt a programot 2026 áprilisában elfogadta, valamint meghozta a szükséges intézkedéseket a program elindításának és működtetésének lehetőségeit megteremtve. Innentől már tényleg csak a tenyésztői közösségen, azaz a mi közös, nagy csapatunkon múlik, mennyi vizsgálat, és milyen döntések határozzák meg a jövőben a hazai limousin és blonde d’Aquitaine tenyésztést.
dr. Szücs Márton
ügyvezető igazgató
Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete
