Nagy István a Déli Agrárszakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, egyben az agrárszakképzés országos tanévnyitóján arról beszélt, hogy a magyar szakképzési rendszert, és benne az agrárszakképzést a nemzetközi rangsorokban is a legjobbak között tartják számon. Fontos szempontnak nevezte, hogy a szakképzés rendszeréből ma már jóval egyszerűbb az út a felsőoktatásba, amelyhez az intézmények közötti együttműködések és az okleveles technikusképzés biztosít jó alapot. Hozzátette, hogy idén több mint 3.200 hallgatót vettek fel államilag támogatott agárfelsőoktatási képzésekre. „A jó szakembereknek mindig lesz helyük az agráriumban, mert ételre és italra mindig szüksége lesz az emberiségnek” - tette hozzá.
Mint mondta, a magyar agrárszakképzés nemcsak egy szakma elsajátításáról szól, hanem arról is, hogy a fiatalok hivatást találjanak benne, éppen ezért az Agrárminisztérium az agrárszakképzés fenntartójaként az elmúlt években új alapokra helyezte az intézményrendszert. A korábbi, széttagolt szerkezet helyett ma már öt agrárszakképzési centrum működik, amely összehangolja a hozzájuk tartozó iskolák munkáját, erőforrásait és fejlesztéseit.
Az eddigi tapasztalatok alapján sikeresnek nevezte a centrumok működését, hiszen azok arra fókuszálnak, hogy az adott térségben mely ágazatok adnak megélhetést, és ehhez igazítják a képzéseket, fejlesztéseket. „Prioritásként kezeljük az iskoláink fejlesztését, modernizálását” - fogalmazott, kifejtve, hogy a magyar kormány a Vidékfejlesztési Program keretében külön fejlesztési támogatást biztosított az agrárszakképzési centrumok irányítása alá tartozó oktatási intézményeknek, centrumonként egymilliárd forintot. Az összegből erő- és munkagépeket, élelmiszeripari gépeket, precíziós eszközöket, informatikai eszközöket vásároltak az iskoláknak, de volt, ahol infrastrukturális fejlesztések valósultak meg: új tanműhelyek, bemutató üzemek, laborok épültek.
2025 szeptemberétől két új szakmával, az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági technikus, valamint az édesipari technikus szakmával bővült a képzési paletta, ami bizonyítja, hogy „az agrárszakképzés rugalmasan és gyorsan képes alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz, változó igényekhez”.
Szerdai Zsuzsanna, a Déli Agrárszakképzési Centrum főigazgatója arról beszélt, hogy az elöregedő agrártársadalomban elkerülhetetlen a generációváltás, a fiatalok bevonzásához azonban modern tudásra, élményalapú tanulásra és a digitális eszközök használatának természetes integrálására van szükség. Felidézte, a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium az elmúlt időszakban példaértékű fejlődésen ment keresztül. Bemutatóüzemi pályázat keretében mintegy 500 millió forint értékben valósítottak meg eszközbeszerzést, infrastrukturális fejlesztést, valamint megújult az iskola kollégiumi épülete is. A jövőben korszerű mezőgazdasági és húsipari gépek, valamint lovasszimulátor segíti a gyakorlati képzést, emellett megújult az iskola tangazdáságában található sértés hizlalda is.
Rózsa Pál, a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium oktató igazgatója elmondta, hogy az idei tanévet 487 tanulóval kezdték meg, köztük 160 új beiratkozóval és 180 kollégistával, míg felnőttoktatásra és -képzésekre 650-en jelentkeztek. Kifejtette: meg tudják valósítani a „termőföldtől az asztalig!” elgondolást, hiszen a tangazdaságukban 211 hektáron gazdálkodnak, négypatkós minősítésű lovardájuk mellett 30 kocás sertéstelep, fajtabemutató juhnyáj, illetve őshonos és húshasznosítású gulya áll a termelés, illetve az oktatás szolgálatában. A kertészetben előállított terményeket a zöldség és gyümölcs tanfeldolgozó műhelyben, míg a saját takarmányon hizlalt állatokat a húsipari tanüzemben dolgozzák fel. Termékeiket mintaboltjukban értékesítik. Az iskola működési bevétele 2024-es gazdasági évben 252 millió forint volt.
Címlapfotó: Vermes Tibor/AM
