A témáról szóló közlemény szerint alapvető szemléletváltásra van szükség: a víz gyors elvezetése helyett ugyanis helyben kell tartani a csapadékot és a folyók vizét.

Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a rendelkezésre álló vízkészlet mind a felszínen, mind a felszín alatt. Visszaszorultak vizes élőhelyeink, az aszályok pedig egyre gyakoribbá váltak. Folyóink és tavaik vízszintje idén rekordalacsony szinteket ért el, ennek a következményeit pedig láttuk a Dunán is: a folyón olyan kevés víz érkezett, ami veszélybe sodorta a Paksi Atomerőmű működését is.

Emiatt a kormány elszánta magát, hogy még idén ősszel új klímatörvényt, valamint új víz- és energiagazdálkodási törvényt nyújt be a parlament elé. Ennek a folyamatnak az első lépése a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv.

A cél, hogy minél több víz maradhasson Magyarország területén: csökkentsük a hálózati veszteségeinket, támogassuk a víztakarékos mezőgazdaságot, pontosabban mérjük a vízkészleteinket, és elősegítsük a társadalmi szemléletváltást, hogy minél többet megőrizhessünk természeti kincseinkből.

Elvezetés helyett megtartás
A vízügyi szabályozás eddigi keretei még a 19. században honosodtak meg: akkoriban a cél minél több terület bevonása volt a mezőgazdaságba. Ezért olyan infrastruktúra, valamint jogi és szabályozási keret alakult ki, ami mai napig a többletvizek, így az ár- és belvizek elvezetését célozza.

Részben ez az örökség, részben pedig a klímaváltozás következményei vezettek a mai vízhiányos állapothoz. A hőmérsékleti átlagok ugyanis egyre emelkednek, és egyre több a hőségnap is, miközben a csapadékátlagok csökkennek, és egyre egyenlőtlenebb ezek eloszlása térben és időben.

2026. július végére a 2021 óta felhalmozódó csapadékhiány országos átlagban 554 milliméter volt, az Alföld és a Tisza vízgyűjtőjének egyes térségeiben pedig meghaladta a 900 millimétert. Holott például az Alföldön nagyobb árvizek idején akár 2-4 milliárd köbméter vizet is vissza lehetne tartani a tájban.

Az új szabályozás célja ezért az, hogy amikor jön a víz, akkor minél többet meg tudjunk tartani belőle a felszínen, a talajban és a felszín alatt is – és azt később, szárazságok idején hasznosítani is tudjuk.

Új szemlélet szükséges
A Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervvel új stratégiát építünk – áll a kormány közleményében –, hogy természetes módon tudjuk megtartani a Magyarországra érkező édesvizeket. Ilyen megoldás lehet az árterek és természetes mélyedések vízvisszatartása, az egykori folyómedrek és holtágak rehabilitációja, a talaj vízmegtartó képességének javítása, valamint a csapadékvíz helyben tartása. Mesterséges megoldások a terv szerint csak akkor jöhetnének szóba, ha természetes módszerek nem alkalmazhatóak.

Új vízgazdálkodási keretrendszert alkotunk – folytatódik a tájékoztató –, hogy minél hatékonyabban tudjuk kezelni az aszályt. Felmérjük, mely területek lennének alkalmasak a vízmegtartásra, és az agrártámogatási rendszert is úgy alakítjuk át, hogy a gazdáknak megérje a víz megtartása – nemcsak az Alföldön, de a dombvidékeken is. Ösztönözni fogjuk a gazdálkodókat a víztakarékos öntözésre, a korszerű talajművelésre, és a víz körforgásos használatára. A vízgyűjtő-gazdálkodási, árvízvédelmi és aszálykezelési terveket összehangoljuk, a program finanszírozására pedig hazai és uniós forrásokat is fel fogunk használni.

További változások
A terv az infrastruktúrában is változást hoz majd: csökkenteni fogják a víziközmű-hálózatok veszteségeit, és lépéseket tesznek a megtisztított víz újrahasználatára, valamint a csapadékvíz hasznosítására. A kormány emellett új monitoringrendszert dolgoz ki, hogy pontosabb adataink legyenek a rendelkezésre álló vízkészletről.

Ezen felül képzési programokat és jogszabály-módosításokat is előkészítenek, hogy átformálják a társadalmi szemléletet a vízgazdálkodásunkkal kapcsolatban, legyen szó a mezőgazdaság mellett az önkormányzatokról, az oktatásról, vagy akár a kutatás-fejlesztésről.

A Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet itt olvashatja el a dokumentumtárban.