A hazai növénytermesztési viszonyokat tápanyag-gazdálkodási oldalról meghatározó Nitrát rendelet maximálisan kijuttatható hatóanyagokat tartalmazó része több, mint 15 évvel ezelőtt került kidolgozásra. Az eltelt időszakban jelentős változások történtek a tápanyagok hasznosulását meghatározó tényezők szinte mindegyikében: a genetikai előrehaladás miatt jelentős fejlődés következett be a növények tápanyag hasznosító képességében, a felhasznált műtrágyák gyártástechnológiájában, valamint a mezőgazdasági erő- és munkagépek adatgyűjtő rendszereiben, és ennek köszönhetően adaptációs képességeiben.
A rendeletben rögzített értékek nem tartanak lépést ezzel a fejlődéssel, termelői észrevételek alapján a jó mezőgazdasági adottságú nitrátérzékeny területeken számos esetben már az engedélyezett maximális értékeknél jóval nagyobb mennyiségű a növények nitrogén felvétele, így a jelenlegi értékek betartása mellett nem lehet a növények genetikai potenciálját kihasználni.
A jogszabály módosításhoz tudományos előkészítésre volt szükség, mivel a hazai szabályozásnak az uniós irányelvekben meghatározott kibocsátás-csökkentési kötelezettségeknek meg kell felelniük. Az Agrárminisztérium ezért több évvel ezelőtt kutatási programot indított, melynek keretében az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet vizsgálta a maximálisan kijuttatható nitrogén-hatóanyag értékek növelésének lehetőségét. A kísérletek befejeződtek, eredményei felhasználhatók a nitrát rendelet felülvizsgálatához.
