A kajszitermelők idén több áruval jelentek meg a piacon, mint a tavalyi gyenge szezonban, de az árak ezt nem követték kedvezően. Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai kajszi nagykereskedelmi ára a 26-29. héten átlagosan 889 forint volt kilogrammonként, 52 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Ez jól mutatja a gyümölcstermesztés egyik alaphelyzetét: a termésmennyiség javulása önmagában nem garancia jobb szezonra. A 2025-ös év nagyon alacsony bázist adott, a KSH szerint mindössze 7,6 ezer tonna kajszi termett. Ehhez képest az idei nagyobb kínálat gyorsan árnyomást hozhatott.

A piacot az import is szűkítette. A hazai szezon előtt főként spanyol és görög kajszi volt jelen a Budapesti Nagybani Piacon, és a magyar áru megjelenése után sem tűnt el teljesen. A Mezőhír összefoglalója szerint a 26-29. héten az importkajszit átlagosan 797 forintért kínálták kilogrammonként, ami lefelé húzhatta a hazai árpozíciót is.

Közben a termelési kockázat nem lett kisebb. A tavaszi fagyok idén is erősen szórták az ültetvények eredményét. A védettebb, dombvidéki vagy fagyvédelmi rendszerrel rendelkező területek jobb helyzetben lehettek, a síkvidéki ültetvényekben viszont több helyen kiesést okozott a hideg.

A Magyar Mezsgye olvasói számára a tanulság világos: a kajsziágazatban nem elég megtermelni az árut. A fagyvédelem, a minőség, az időzítés és az értékesítési csatorna együtt dönt arról, hogy egy jobb termésből lesz-e elfogadható jövedelem.

A mostani szezon azt jelzi, hogy a kertészeti termelők árkockázata továbbra is nagy. Ha a hazai áru erős importkínálattal találkozik, a mennyiségi javulás könnyen árveszteséggé válhat. Ezért a következő években a termésbiztonság mellett a szervezettebb piacra jutás lehet az egyik legfontosabb kérdés.