Ezt mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Szentesen, a XI. Magyar Paprika Napján tartott előadásában. Közölte: a növekvő támogatási kereten belül is emelkedett a gazdasági fejlesztésre fordítható források aránya, és úgy tűnik, a beruházók részéről erre komoly igény is van. A kormány célja, hogy a gazdálkodás jövedelmező és társadalmilag elismert foglalkozás legyen, az agrárium pedig vonzóvá váljon a fiatalok számára. Az Agrárminisztérium pedig el kívánja érni, hogy a szabályozás és támogatási rendszer egyszerűbb, követhetőbb és világosabb legyen.
A kertészeti ágazatról szólva kifejtette: 2020-ig a szektorban mintegy 4.300 fejlesztés támogatására 71 milliárd forintot ítéltek meg, és ebből 54 milliárd forintot ki is fizettek. Az üvegházépítésre benyújtott és támogatott 135 kérelemre 20 milliárd forintot ítéltek meg, és 15 milliárd forintot fizettek ki, ugyanekkora nagyságrendű volt a kertészeti gépbeszerzés, illetve a hűtőházak építésének támogatása. Az új uniós költségvetési ciklusban 30 milliárd forintos keretet hirdettek meg a kertészeti üzemek korszerűsítésére, de a rendkívüli érdeklődés hatására ezt 68 milliárd forintra emelték, 321 termelő kapott támogatási döntést. A telepítési támogatások nyomán 2.500-2.600 új ültetvényt alakíthatnak ki, gépek, berendezések beszerzésre pedig 26 milliárd forintot fordíthatnak.
A meghirdetett pályázatokon öntözési berendezések, eszközök vásárlására 765 kérelmet támogattak mintegy 50 milliárd forinttal. Ezeknél a fejlesztéseknél uniós követelmény a vízfelhasználás 10-15 százalékos csökkentése, de ez versenyképességi és környezeti okokból közös érdek. E fejlesztések esetében a támogatás intenzitása 50 százalékos, öntözési közösségek - melyek létrehozására szintén rendelkezésre állnak források - esetében azonban 70 százalék biztosítható.
A mezőgazdasági biztosítások díjához is igényelhető támogatás, ennek éves kerete 14,3 milliárd forintra emelkedett. Az unióban elsőként Magyarország dolgozta ki krízisbiztosítási rendszert, amely a káresemény okozta bevételkiesés 69,9 százalékát fedezi utólag, az alap forrásainak 70 százalékát pedig vidékfejlesztési támogatás fedezi.
