Az erősödő forint az agrárexportőrök számára már nemcsak árfolyamkérdés, hanem közvetlen jövedelmezőségi probléma. Aki euróban ad el, de költségeinek jelentős részét forintban fizeti, ugyanazért a külpiaci bevételért kevesebb forintot kap. Ez különösen ott fáj, ahol az árakat korábban lekötötték, a bér-, energia- és működési költségek viszont továbbra is magasak.

A forint az elmúlt hetekben látványosan erősödött az euróval szemben. Az MNB hivatalos árfolyama szerint 2026. május 12-én egy euró 356,70 forintot ért, miközben néhány héttel korábban még 375 forint körüli szintekről beszélt a piac. Ez egy exportőrnek nem elméleti különbség: több tíz- vagy százmilliós forgalomnál már néhány forintnyi árfolyammozgás is érdemi eredményromlást okozhat.

Az agrárágazaton belül nem minden szereplőt érint egyformán a folyamat. A frisspiaci zöldség-gyümölcs termelésben kisebb lehet a közvetlen exportarány, de a külpiaci árak itt is visszahatnak a belföldi alkupozícióra. A feldolgozott termékeknél, például a hűtő-, konzerv- vagy egyéb élelmiszeripari exportnál erősebb a kitettség, mert az értékesítés jelentős része euróban történik.

Az erős forintnak lehet kedvező oldala is. Az importált inputanyagok, gépek, alkatrészek és technológiai elemek forintban számolva olcsóbbá válhatnak. A kérdés azonban az, hogy ez az előny milyen gyorsan és milyen mértékben jelenik meg a gazdálkodóknál. Az exportoldali bevételcsökkenés azonnal látszik, az importoldali könnyebbség viszont sokszor később vagy csak részben érezhető.

A helyzet azért is érzékeny, mert az agrár-külkereskedelem mozgástere már korábban szűkült. Az AKI adatai szerint 2025-ben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke csökkent, az importértéke nőtt, az agrár-külkereskedelmi egyenleg pedig érezhetően romlott. Vagyis az árfolyamhatás egy olyan időszakban érkezik, amikor az exportteljesítmény önmagában is nagyobb figyelmet igényel.

A következő hónapokban az exportáló gazdaságoknak és feldolgozóknak nemcsak a terményárakat, a külpiaci keresletet és a költségeket kell figyelniük, hanem az árfolyamkockázatot is. A szerződéskötésnél, az árazásnál és a készletfinanszírozásnál egyre fontosabb lesz, hogy egy vállalkozás mennyire tudja kezelni a forint gyors mozgását.

Az erős forint rövid távon javíthatja az importbeszerzések feltételeit, de az agrárexportőröknél szűkíti az árrést. Ez különösen azoknál a vállalkozásoknál lehet döntő, amelyek külpiacra termelnek, miközben a költségeik jelentős része itthon, forintban jelentkezik.