Az állatkerti álom beteljesült, a miniszterség mérlegét, lévén, hogy nemrégen kezdődött, csak pár év múlva lehet (érdemes) megvonni. Kováts Dénes interjúja az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetőjével.

Mi motiválta arra, hogy miniszteri szerepet vállaljon az új kormányban?
Kezdetben nem volt szó miniszteri szerepről, csupán arról, hogy alakult egy új párt, aminek esélye lehet a választáson. Szerették volna, ha a Nyíregyházán eddig elért eredményeim és népszerűségem segítené a Tisza Pártot, illetve szükségük volt arra a tudásra, ami mögöttem áll, mert azt eldöntötték, hogy tizenhat év után újra lesz környezetvédelmi minisztérium.

Kétségtelen, nagyon sokrétű a minisztérium és a környezet védelméért felelős miniszter dolga. Ennek egyik jelentős részében, a természetvédelemben és az állatjólétben viszonylag szép eredményeket értem el, ezért úgy gondolták, teljesítsük ki, legyen országos szinten is megismerhető ez a tudás annak érdekében, hogy próbáljunk minden embernek minél jobbat tenni. Szempont volt, hogy a környezetvédelmen túl is bővítsük a szervezet tevékenységi körét, úgyhogy elég gazdag portfólióval működik az Élő Környezetért Felelős Minisztérium.

Volt ideje átgondolni, milyen fába vágta a fejszéjét?
Azóta gondolkodom, mióta jönnek a feladatok. Pláne, hogy miniszterségem első napján megkaptam az aszályt, a második napon az azbesztszennyezés megoldási lehetőségeit kellett keresni. Úgyhogy rájöttem: az előttem álló négy évben nem fogok unatkozni.

Nem simán környezetvédelmi, hanem az Élő Környezetért Felelős Minisztérium, aminek vezetésére felkérték…
Nagy a különbség.

Mi motiválta a névadást?
Szerettem volna, hogyha már tizenhat év után létrejön egy új tárca, akkor egyrészt nevében és üzenetében is tükrözze azt, amit ez a kormány vállalt, másrészt, hogy a név egy kicsit mutassa: némileg több lesz a feladata, mint a „sima” környezetvédelem, mert felelősséget vállalunk a körülöttünk élő világért. Hiszen a minket körülvevő világ maga a bolygó és a bolygón zajló élet, ezért mindért szeretnék felelni a magam lehetőségeivel.

Azt hiszem, ha többlet feladatot ad is, ez igazán komoly és jó gondolat. Ön szinte minden nap szerepel, hiszen számos ügyben kell tájékozódni, intézkedni, megoldásokat keresni és azokat megvalósítani. Hogy áll a szervezet kialakításával?
Most, amikor beszélgetünk, egyhónapos a kormány. A miénk teljesen új minisztérium, több más szervezettől érkeztek feladatok és kollégák, így elmondható: a semmiből kellett összehozni. Szerintem jól haladunk, bár még nem vagyunk tökéletesen készen. Viszont nagyon szépen alakul a csapat, s kifejezetten örülök, hogy sok olyan ember jelentkezik, aki egykoron nagyon a szívén viselte a környezetvédelem ügyét, de időközben kimentek magáncégekhez, s most szívesen jönnének vissza államigazgatási gyakorlattal, szakmai tapasztalatokkal felvértezve. Természetesen számítunk azokra a kiváló szakemberekre is, aki eddig is, most is a kormányzati kötelékben dolgoznak. Úgy gondolom, az elmúlt időszakban kissé elnyomva éltek, tudásukat nem kellően hasznosították, ezért felszabadultak a Tisza-kormány megalakulásakor.

Egyfajta szakmai kiteljesedésben reménykednek?
Most pontosan ezt élik meg, nagyon nagy örömmel jönnek, és újra - mondjuk így - erőre kapnak. Úgy gondolom, nagyszerű államtitkárokat és helyettes államtitkárokat sikerült találni. Azon munkatársakról pedig, akiket megörököltem és már megismertem, mindről tudom, kiváló csapattagok is. Úgyhogy nagyszerű szakemberek kapnak most lehetőséget: akik eddig az agrárminisztériumban dolgoztak arra, hogy a természetvédelem ügyét még jobban kiteljesítsék, akik eddig az energiaügyi minisztériumban voltak, ők pedig arra, hogy a vízgazdálkodás ügyével, a klímapolitikával, vagy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos fontos feladatokkal foglalkozzak.

És ami még nagyon lényeges: létre kell hoznunk egy új, eddig nem létezett állatjóléti helyettes államtitkárságot. A Tisza Pártnak komoly vállalása volt odafigyelni a társállatok és a gazdasági haszonállatok életére, hogy minél jobb legyen. Ez nagy feladatunk.

Nyilván minden a politikáról szól, de azért mondhatjuk azt, hogy az elsődleges szempont az ön minisztériumában és a többiben is elsősorban a szakma előtérbe kerülése a politikai érdekekkel szemben? Ami ugyan valahol összefügg, de a gyakorlat nem mindegy, melyik irányba húz.
Igen, mondhatjuk. Mint látta, olyan szakemberek állnak a minisztériumok élén – egyébiránt ilyen szakemberekből áll maga a Tisza frakció is –, akik az eddigi életükben komolyan bizonyítottak, már letettek valamit az asztalra, nem most, politikusként kezdik az életüket.

A környezetpolitika és az agrárium hol találkozik? Miért mondhatjuk azt, hogy nagyon hasznos lesz a Magyar Mezsgye olvasói számára, amikor beszámolunk az Élő Környezetért Felelős Minisztérium tevékenységéről: terveiről, döntéseiről, eseményeiről?
Úgy gondolom, mint említettem, hogy az állatjólét és állatvédelem kiemelt szerepet kap a minisztérium tevékenyégében, ami sokakat érint. Majdnem 50 millió haszonállat él Magyarországon, nem mindegy, hogy azt a rövid időt, amit a termelésben töltenek, miként töltik. Meggyőződésem, hogy ezeket az állatokat is komolyan meg kell becsülni, hiszen az életüket adják azért, hogy mi éljünk. Tehát számunkra nagyon fontos vállalás, hogy az eddigiektől sokkal jobban odafigyelünk arra, hogy a gazdasági haszonállatok milyen körülmények között termelnek.

Természetesen mivel a nemzeti parkok is hozzánk tartoznak, az erdészetek is, a vízgazdálkodás is, így számos ponton kapcsolódunk az agráriummal, hiszen például öntözővizet kell biztosítani, az aszály ellen közösen kell védekeznünk. Együtt kell beosztani a meglévő vízkészleteinket, hogy jusson a mezőgazdasági termelésre, de jusson a természeti értékekre is. Nem lehet tönkretenni a felszíni vizeinket, pláne nem a felszín alatti vizeinket, ezt az ügyet is együtt kell, és ügyesen kezelni.

Nagyon fontos: én úgy fogom fel, hogy az egész ország a mi területünk, amire vigyáznunk kell, és ennek egy jelentős részén gazdálkodnak az emberek. Meg kell találnunk az egyensúlyt.

Ez azt jelenti, hogy az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak és az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumnak meglehetősen szorosan kell együttműködniük, ugye?
Ez teljes mértékben így van.

Jónéhány tennivalóval indult a minisztersége. Melyek a minisztérium legfontosabb feladatai? Mibe tudnak legelőször belevágni?
Az az igazság, hogy volt egy alapelképzelés: először összehozunk egy nagyon jó minisztériumi struktúrát, kialakítjuk a magas szakmai színvonalon működő minisztériumi csapatot, és így haladunk sorban. De nem lehet eszerint munkálkodni! Mindent párhuzamosan kell csinálni, mert az élet nem vár, számos probléma adódik. Amikor az emberek megtudták, hogy lesz egy ilyen minisztérium, onnantól kezdve bombáznak bennünket olyan ügyekkel, amikkel eddig senki nem foglalkozott, ami nagyon zavarta őket. Ezek fontos dolgok. Tehát ezeket az ügyeket vinni kell, és ezekkel párhuzamosan kellett a minisztériumot összehozni.

Itt vannak a nagy ügyek. Már úgy mentünk bele a kormányalakításba, hogy tudtuk, az ipari szennyezőkkel foglalkozni kell. Vállaltuk is, hogy létrehozunk egy országos hatáskörrel rendelkező főhatóságot, amely mindent nagyon szigorúan fog ellenőrízni, illetve rendkívüli módon megszigorítjuk a határértékeket és a bírságokat is. Mert ugyan nagyon fontos a termelés, úgy az ipari, mint az agrár termelés. De nem minden áron! Tehát az nem lehet, hogy a lakosság kényelmetlenül érezze magát, ne adj isten féljen attól, hogy mellettük van egy gyár, ami egyébként hasznot hajt a nemzetgazdaságnak, csak éppen a körülöttük élő embereket mondjuk zavarja – és akkor finomat fogalmaztam – adott estben: az egészségüket vagy a nyugalmukat károsíthatja. Tehát fontos feladat visszaállítani az egyensúlyt. Összefoglalóan is azt mondhatom, hogy ennek a tárcának alapvető dolga az egyensúly létrehozása azokban az egyensúlytalanságokban, amelyek kialakultak az elmúlt évtizedekben. A környezetvédelem ügye ugyanis teljesen másodlagos lett az ipari lobbihoz képest, de nem szabad, hogy átbillenjen a mérleg, az kell, hogy visszaálljon középre a mutató. Ez a legfontosabb.

Ott van a vízgazdálkodás kérdése is. A természet nem vár arra, hogy mi okoskodjunk. Persze azért okoskodunk is: megalkotjuk a rövid-, a közép- és a hosszú távú programot, a vízgazdálkodás életünk nagyon fontos témája. Mindemellett új dolog, mert igazából nem volt kidolgozva, tehát fel kell építeni. Ez komoly küldetés, ugyanúgy, minthogy legyen Magyarországon komoly állatvédelem, állatjólét, mert e területeken is teljesen a nulláról kell nekivágni. De nekivágunk!

Számíthatnak arra a gazdák, a szakmai és a civil szervezetek, hogy valós együttműködés alakul ki a minisztériummal, illetve a minisztérium egyes szervezetei egységeivel?
Azért ez már elég jól látszik, mert igyekeztem rövid idő alatt és minél több találkozást összehozni a szakmai szervezetekkel, ezt folytatni fogjuk. Deklaráltuk, hogy a civil szervezetekre is számítunk. Egyelőre azt tudom mondani, igyekszünk tartani a szavunkat.

Kényes és fontos dolog a tennivalók pénzügyi oldala. Azt várjuk a gazdáktól, hogy figyeljenek az állatjólétre, a természetvédelemre, a vízre. De ehhez miként tudnak egyrészt szakmai tanácsokat, másrészt pályázati, anyagi segítséget kapni?
Én ezt most nem tudom megmondani, ez elsősorban az agrártárca dolga lesz. De nyilvánvaló: amikor a minisztérium feláll, és látjuk, mit örököltünk, milyen lehetőségeink vannak, akkor oda fogunk figyelni arra, hogy minél több segítséget nyújtsunk azoknak a szereplőknek, akik hozzánk tartoznak. Azt hiszem, a gazdákkal inkább az agrárminisztérium fog törődni.

Állatjólét. Ez egy olyan kérdés, amiről azt nyilatkozta: a társállatok mellett oda kell figyelni a haszonállatokra is. Ez egy folyamat, vagy külön választják a kettőt?
Pont ezt az egy kalap alá vevést nem akarom. A helyettes államtitkárságon lesz három osztály, amelyek az állatvédelemmel és az állatjóléttel foglalkoznak. Odafigyelünk a vadon élő állatokra, a hazai erdőkben élő állatokra, a hazai és az egzotikus állatok tartására, a társállatokra és a gazdasági haszonállatokra egyaránt. Külön-külön is mind nagy csoport, más-más törődést igényel, más-más szakembert, ezért igyekszünk őket mielőbb megtalálni.

Miniszter úr! Ha négy év múlva mérleget von, mi lenne az a három dolog, amit ha megvalósít, azt mondhatja, elégedett lesz?
A legfontosabb, hogy legyen egy olyan erős, nagy jogosítvánnyal rendelkező hatóság, ami oda tud figyelni mindenféle környezeti értékre. Nagyon lényegesnek tartom, hogy ez működjön, és azt is, hogy közben elfogadják az emberek, a gazdasági szereplők, az állattartók, hogy a hatóság által meghatározott és betartatott értékeket mindenkinek meg kell tartani.

Az állatjólét, ha Európai Uniós szintre emelkedik négy év alatt, az nagy siker lesz, úgy gondolom. Kifejezetten fontosnak tartjuk, mert ebben abszolút le vagyunk maradva. Konkrétan nem igazán foglalkoztak eddig ezzel. Ez komoly szívfájdalmam.

Szeretném, ha eljutnánk oda a vízgazdálkodás területén, hogy érdemben tudunk beavatkozni bármikor, bármilyen kellemetlen időjárási anomália következik is be, akár árvíz, akár aszály.

Köszönöm az interjút, minden bizonnyal máskor is keresni fogjuk önt, illetve munkatásait. Reméljük, minél több jó elképzelést sikerül megvalósítani a magyar emberek, a vállalkozók, a cégek érdekében! 

Kováts Dénes

Interjúnk először a Magyar Mezsgye 2026/3 nyomtatott lapszámában jelent meg