Legalábbis Nagy István agrárminiszter szerint, aki Siófokon a Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián azt is elmondta: 2025-ben egységes kérelem keretében 546 milliárd forint jutott el az ágazat szereplőihez, 163 milliárd forinttal több, mint tavaly. Beruházások támogatásáról több mint 500 milliárd forint értékben született döntés, ez is gyors fejlesztést irányoz elő. A kormány kedvező kamatozású forgóeszköz-hitellel, kamattámogatási rendszerrel, hitelmoratóriummal és hitelgarancia-rendszerrel is segíti az ágazatban dolgozók munkáját.

A miniszter véleménye szerint az elmúlt 15 évben látványos fejlődésen ment át a magyar mezőgazdaság: megújult a géppark, új épületek, modern üveg- és fóliaházak, új ültetvények jöttek létre, fejlődött az agrotechnológia, előtérbe került a precíziós gazdálkodás.

A magyar mezőgazdaság teljesítménye uniós összevetésben is kiemelkedően nőtt 2010 óta - közölte. A kibocsátás 2024-ben 4.142 milliárd forint volt, ami változatlan áron számolva is 28 százalékos növekedés, ez a hatodik legjobb eredmény a 27 tagállam között. A területi termelékenység 53 százalékkal nőtt, ebben Magyarország a hetedik legjobb volt az uniós országok között.

Tavaly 669 milliárd forint értékű fejlesztés, beruházás valósult meg, 45 százalékkal több, mint 2010-ben. Az állattenyésztés pedig 40 százalékát adta a mezőgazdaság teljes kibocsátásának, ami az uniós csatlakozásunk óta a legmagasabb arány. 2010 és 2024 között 22 százalékkal nőtt az állattenyésztés teljesítménye.

A tárcavezető szerint jó hír, hogy Magyarország már nem alapanyag-termelő és nyersanyag-kibocsátó, 62 százalékról 74,2 százalékra nőtt a feldolgozott termékek aránya az exporton belül, az élelmiszer-termelés volumene 39 százalékkal emelkedett az elmúlt 15 évben.

Közölte: döntés született arról, hogy a sertéstartóknak ismét lesz egyedenként húszezer forintos kocatámogatás, és folyamatban van egy 100 százalékos kamattámogatású Széchenyi-kártya agrárhitel megnyitása is.

Kitért arra, hogy Európa szerte „beszakadt” a tejár, a feldolgozók ódzkodnak megkötni a szerződéseket, a kereskedelem az olcsó importot keresi, ezért tárgyalásokat kezdeményeztek a kereskedőkkel, a termelőkkel és a feldolgozókkal.

Bejelentése szerint az importregisztrációs rendeletet kiegészítik a folyadéktejjel, az edami sajtokkal és a vajjal, ami nem importtilalmat, csak bejelentési kötelezettséget jelent. „Mindent szeretnénk elkövetni, hogy magyar termék kerüljön fel nagyobb volumenben a kereskedelmi láncok polcaira” – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

A tejhasznú tehén támogatása címen eddig 16,5 milliárd forintot fizettek ki, és még az idén 7,5 milliárd forintot szeretnének juttatni a gazdákhoz.

Nagy István kiemelte: az aszály elleni védekezésre fordították a legtöbb forrást, aminek az lett az eredménye, hogy másfél milliárd köbméter vizet sikerült megtartani, és megfordult az a trend, hogy több vizet engedünk ki az országból, mint amennyi beérkezik. Ennek az a következménye, hogy míg 2022-ben másfél millió hektáron, 2025-ben, a legforróbb nyár után 500 ezer hektáron volt aszálykár.