Ezt közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki elmondta, hogy a kormány hetvenhét vállalattal kötött megállapodást új beruházásokról. Ezeken belül a legtöbb beruházási projektet magyar cégek hajtják végre, huszonhárom vállalattal sikerült megállapodni, ami szerinte példátlannak számít. A legnagyobb beruházási volument a hét érintett kínai vállalat képviseli, ezek a teljes beruházási érték felét teszik ki, de dél-koreai és japán cégek is hoztak döntést új nagyberuházásokról, azaz az összberuházási érték kis híján 80 százalékát a Kína-Dél-Korea-Japán hármas hozta Magyarországra. A negyedik legtöbb beruházást a németek, az ötödiket az amerikaiak, míg a hetedik legtöbbet a svájciak hozták Magyarországra a tavalyi esztendőben. A miniszter úgy vélekedett: a vállalatok modern technológiát hoztak, s új munkahelyeket teremtettek hazánkban.
Továbbra is a járműipari és az elektronikai beruházások adják a gerincét az új beruházásoknak, de az élelmiszeripar feljött a harmadik helyre, és tizenkilenc olyan, magas hozzáadott értékű projektről is megállapodás született, amelyek nyomán üzleti szolgáltatóközpontok, informatikai beruházások vagy kutatás-fejlesztési tevékenységek érkeznek hazánkba.
Már a múlté az országon belüli kelet-nyugati egyensúlytalanság, ugyanis Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom vármegye végzett az első helyen, miközben a kormány nagy erőkkel dolgozik a délnyugat-magyarországi térség fejlesztésén is, amit jól mutat, hogy Baranyába is érkezik három új beruházás a tavalyi megállapodások eredményeként.