A változtatás tétje az állattartók számára kézzelfogható. Az ipari kibocsátási előírások teljesítése engedélyezési és adminisztrációs feladatokkal, valamint beruházási kötelezettségekkel járhat. Az agrárbizottság ezért olyan szabályozást szorgalmaz, amely a környezetvédelmi célok mellett az állattartás sajátosságait is jobban figyelembe veszi.

Egyelőre azonban nem elfogadott könnyítésről, hanem az uniós jogalkotási folyamat egyik állomásáról van szó. A gazdaságokra vonatkozó követelmények tehát még nem változtak meg.

A vita középpontjában nem a környezetvédelmi követelmények megszüntetése áll, hanem azok alkalmazásának módja. Az agrárbizottság álláspontja szerint az előírásoknak jobban igazodniuk kellene a telepek tényleges működéséhez és környezeti terheléséhez.

Ez azért lényeges, mert a szabályozás szigorúsága a telepek fejlesztési döntéseire is hatással lehet. Az új követelmények műszaki beruházásokat és további adminisztrációt tehetnek szükségessé, így a végleges szabályok a gazdaságok költségeit is befolyásolhatják.

Az agrárbizottság álláspontja egyelőre irányt jelez: az állattartó telepek szabályozását jobban elkülönítenék a nagy ipari létesítményekétől.

Az állattartók számára ezért a jogalkotás következő szakasza lesz igazán meghatározó. A tényleges hatás attól függ majd, hogy a végleges szabályozás mely telepekre terjed ki, és pontosan milyen környezetvédelmi, műszaki és adminisztratív követelményeket ír elő.